21. fejezet

¹ És lőn az Úrnak beszéde hozzám, mondván:

² Embernek fia! fordítsd arczodat Jeruzsálem felé, és szólj a szent helyek ellen és prófétálj Izráel földje ellen! ¹

1. Ésa 19,1 Jer 46,13-17

³ És mondjad Izráel földjének: Így szól az Úr: Ímé, én reád megyek, és kivonszom kardomat hüvelyéből, és kivágok belőled igazat és gonoszt. ¹

1. Jer 44,1

⁴ Azért, hogy kivágjak belőled igazat és gonoszt, azért megyen ki kardom hüvelyéből minden test ellen délről északig. ¹

1. Ámós 1,9

⁵ És megérti minden test, hogy én, az Úr vontam ki kardomat hüvelyéből, mert belé többé vissza nem tér.

⁶ És te, embernek fia, nyögj! Derekad fájdalmában keserűséggel nyögj szemök láttára. ¹

1. Ésa 23,1 Ésa 23,8-14

⁷ És lészen, mikor mondják néked: Miért nyögsz te? ezt mondjad: A hírért, mert beteljesedett: és elolvad minden szív és elerőtlenedik minden kéz és elcsügged minden lélek és minden térd elolvad mint a víz. Ímé beteljesedett és meglett, ezt mondja az Úr Isten. ¹

1. Jer 6,24

⁸ És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: ¹

1. 2Móz 22,29-30 4Móz 18,12

⁹ Embernek fia! prófétálj és mondjad: Ezt mondta az Úr: Mondjad: fegyver, fegyver! megélesített és meg is fényesített! ¹

1. Dán 2,37-38

¹⁰ Hogy öldököljön, megélesíttetett, hogy legyen villámlása, megfényesíttetett. Avagy örüljünk-é? Fiam e veszszeje megvet minden fát! ¹

1. Ezék 48,8-9

¹¹ És adta azt megfényesítésre, hogy marokba fogják; megélesíttetett az a kard s megfényesíttetett, hogy adják a megölőnek kezébe.

¹² Kiálts és jajgass, embernek fia! mert ez az én népemen lészen és Izráel minden fejedelmin: e kardra jutnak népemmel együtt, ezokért üss czombodra. ¹

1. 2Kir 7,19-21

¹³ Már megpróbáltatott. De hát ha a vessző maga is vonakodnék? Nem úgy lészen, ezt mondja az Úr Isten! ¹

1. Ezék 21,24

¹⁴ Te pedig, embernek fia, prófétálj, és csapd össze tenyeredet, mert kettős lesz a kard, most harmadszor; öldöklő kard az, a nagy öldöklő kard körüljárja őket. ¹

1. Ezék 21,11-17

¹⁵ Hogy elolvadjon a szív és sokan elhulljanak: minden kapujokban rájok vetem a kard villámlását, hisz villámlásra készült, öldöklésre kifényesíttetett! ¹

1. Jer 6,24

¹⁶ Szedd össze magadat; tarts jobbra, tarts előre, tarts balra, a merre éled irányozva van. ¹

1. Ezék 30,20

¹⁷ Én is összecsapom tenyeremet, és megnyugotom haragomat. Én, az Úr szólottam. ¹

1. Ezék 22,17

¹⁸ És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: ¹

1. 2Kir 16,8-9 2Kir 17,6 2Kir 18,13

¹⁹ És te, embernek fia, csinálj magadnak két útat, a melyen jőjjön a babiloni király kardja; egy földről jőjjön ki mind a kettő; s egy kezet véss föl, a városba vezető út fejénél vésd föl. ¹

1. Ezék 4,1

²⁰ Útat csinálj, hogy jőjjön a kard az Ammon fiainak Rabbájára, aztán Júdára, a körülkerített Jeruzsálemre.

²¹ Mert megáll a babiloni király az útak kezdetén, a két út fejénél, hogy jövendőt láttasson; megrázza a nyilakat, megkérdezi a Teráfimot, megnézi a májat. ¹

1. Dán 4,18

²² Jobbjába adta a jövendölés Jeruzsálemet, hogy állasson faltörő kosokat, hogy nyissa száját ordításra, hogy üssön zajt trombitával, hogy állasson faltörő kosokat a kapuk ellen, hogy töltsön sánczot, építsen tornyot.

²³ De ez nékik hamis jövendölésnek látszik: szent esküik vannak nékik Istentől; ám Ő emlékezetbe hozza vétköket, hogy megfogassanak. ¹

1. 1Móz 2,8

²⁴ Ezokáért ezt mondja az Úr Isten: Mivelhogy emlékezetbe hozzátok vétketeket, midőn nyilvánvalókká lesznek gonoszságaitok, hogy megláttassanak bűneitek minden cselekedeteitekben; mivelhogy eszembe juttok, kézzel megfogattok.

²⁵ És te elvetemedett, te gonosztevő, Izráel fejedelme, a kinek napja eljött az utolsó vétek idején: ¹

1. Ezék 17,15-21

²⁶ Így szól az Úr Isten: El a süveggel, le a koronával! Ez nem lészen ez: az alacsony legyen magas, és a magas alacsony! ¹

1. Ezék 21,4-11

²⁷ Rommá, rommá, rommá teszem azt; ez sem lesz állandó, míg el nem jő az, a kié az uralkodás, és néki adom azt! ¹

1. Ezék 21,25

²⁸ És te, embernek fia, prófétálj, és mondjad: Ezt mondja az Úr Isten Ammon fiairól és gyalázkodásukról, és mondjad: Fegyver, fegyver, öldöklésre kivont, megfényesíttetett, hogy ragyogjon, azért, hogy villámljék; ¹

1. Ezék 21,20

²⁹ De mivel felőled hiábavalóságot látnak, hazugságot jövendölnek, hogy odatesznek téged a megölt gonoszok nyakára, a kiknek napjok eljött az utolsó vétek idején: ¹

1. Ésa 2,13

³⁰ Tedd vissza hüvelyébe azt; a helyen, melyen teremtettél, származásod földjén ítéllek meg téged. ¹

1. 2Móz 12,3-20

³¹ És kiontom reád haragomat, búsulásom tüzét fúvom reád, és adlak goromba férfiak kezébe, kik mesterek, téged elveszteni. ¹

1. Ésa 14,9-12

³² A tűz eledele leszel; véredet benyeli a föld; emlékezetbe nem jösz többé, mert én, az Úr szóltam. ¹

1. 3Móz 23,8