Elihu harmadik beszéde: az ember csak magának árt panaszkodásával. Isten igaz ítéletet tart

¹ Tovább is felele Elihu, és monda: ¹

1. 2Sám 22,1-2

² Azt gondolod-é igaznak, ha így szólsz: Az én igazságom nagyobb, mint Istené?

³ Hogyha ezt mondod: Mi hasznod belőle? Mivel várhatok többet, mintha vétkezném? ¹

1. Zsid 2,13

⁴ Én megadom rá néked a feleletet, és barátaidnak te veled együtt. ¹

1. Zsolt 66,17-19

⁵ Tekints az égre és lásd meg; és nézd meg a fellegeket, milyen magasan vannak feletted! ¹

1. Zsolt 116,3 1Sám 19,10-12 1Sám 23,26 2Sám 21,15-17

⁶ Hogyha vétkezel, mit tehetsz ellene; ha megsokasítod bűneidet, mit ártasz néki?

⁷ Ha igaz vagy, mit adsz néki, avagy mit kap a te kezedből? ¹

1. Zsolt 16,8

⁸ Az olyan embernek árt a te gonoszságod, mint te vagy, és igazságod az ilyen ember fiának használ. ¹

1. Bir 5,4-5

⁹ A sok erőszak miatt kiáltoznak; jajgatnak a hatalmasok karja miatt; ¹

1. Zsid 12,29

¹⁰ De egy sem mondja: Hol van Isten, az én teremtőm, a ki hálaénekre indít éjszaka; ¹

1. Ésa 19,1

¹¹ A ki többre tanít minket a mezei vadaknál, és bölcsebbekké tesz az ég madarainál? ¹

1. 2Móz 15,18-22

¹² Akkor azután kiálthatnak, de ő nem felel a gonoszok kevélysége miatt; ¹

1. Jób 27,8-9

¹³ Mert a hiábavalóságot Isten meg nem hallgatja, a Mindenható arra nem tekint. ¹

1. 2Móz 24,17

¹⁴ Hátha még azt mondod: Te nem látod őt; az ügy előtte van és te reá vársz! ¹

1. 1Sám 7,10

¹⁵ Most pedig, mivel nem büntet haragja, és nem figyelmez a nagy álnokságra: ¹

1. Bir 5,20

¹⁶ Azért tátja fel Jób hívságra a száját, és szaporítja a szót értelem nélkül.