reltext

Chapter 102

Bűnbánó ima Sion helyreállításáért

1 A nyomorultnak imádsága, a mikor eleped és kiönti panaszát az Úr elé.

2 Uram, hallgasd meg az én imádságomat, és kiáltásom jusson te hozzád! 1

  1. Zsolt 50,15

3 Ne rejtsd el a te orczádat tőlem; mikor szorongatnak engem, hajtsd hozzám a te füledet; mikor kiáltok, hamar hallgass meg engem!

4 Mert elenyésznek az én napjaim, mint a füst, és csontjaim, mint valami tűzhely, üszkösök. 1

  1. Jób 7,6-7

5 Letaroltatott és megszáradt, mint a fű az én szívem; még kenyerem megevéséről is elfelejtkezem.

6 Nyögésemnek szavától csontom a húsomhoz ragadt. 1

  1. Jób 19,20

7 Hasonló vagyok a pusztai pelikánhoz; olyanná lettem, mint a bagoly a romokon.

8 Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános madár a háztetőn.

9 Minden napon gyaláznak engem ellenségeim, csúfolóim esküsznek én reám.

10 Bizony a port eszem kenyér gyanánt, és italomat könyekkel vegyítem,

11 A te felindulásod és búsulásod miatt; mert felemeltél engem és földhöz vertél engem.

12 Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék; magam pedig, mint a fű, megszáradtam. 1

  1. Zsolt 109,23

13 De te Uram örökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzetségről nemzetségre áll.

14 Te kelj fel, könyörülj a Sionon! Mert ideje, hogy könyörülj rajta, mert eljött a megszabott idő. 1

  1. Jer 29,10-11 Dán 9,25

15 Mert kedvelik a te szolgáid annak köveit, és a porát is kímélik. 1

  1. Ezsdr 3,10-13

16 És félik a népek az Úrnak nevét, és e földnek minden királya a te dicsőségedet; 1

  1. Zsolt 72,10-11

17 Mivelhogy az Úr megépítette a Siont, megláttatta magát az ő dicsőségében.

18 Oda fordult a gyámoltalanok imádsága felé, és azoknak imádságát meg nem útálta.

19 Irattassék meg ez a következő nemzedéknek, és a teremtendő nép dicsérni fogja az Urat. 1

  1. Zsolt 126,1-3 Jer 23,7-8

20 Mert alátekintett az ő szentségének magaslatáról; a mennyekből a földre nézett le az Úr.

21 Hogy meghallja a fogolynak nyögését, és hogy feloldozza a halálnak fiait. 1

  1. Zsolt 126,1-3

22 Hogy hirdessék a Sionon az Úrnak nevét, és az ő dicséretét Jeruzsálemben.

23 Mikor egybegyűlnek a népek mindnyájan, és az országok, hogy szolgáljanak az Úrnak.

24 Megsanyargatta az én erőmet ez útban, megrövidítette napjaimat.

25 Ezt mondám: Én Istenem! Ne vígy el engem az én napjaimnak felén; a te esztendeid nemzedékek nemzedékéig tartanak. 1

  1. Zsolt 102,14 Jer 29,10-11

26 Régente fundáltad a földet, s az egek is a te kezednek munkája. 1

  1. Zsolt 8,4

27 Azok elvesznek, de te megmaradsz; mindazok elavulnak, mint a ruha; mint az öltözetet, elváltoztatod azokat, és elváltoznak. 1

  1. Zsid 1,10-12

28 De te ugyanaz vagy, és a te esztendeid el nem fogynak.

29 A te szolgáidnak fiai megmaradnak, és az ő magvok erősen megáll előtted. 1

  1. Jer 33,6-26