reltext

Chapter 49

A hitetlenek szerencséje halálukkal véget ér

1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. 1

  1. 1Krón 25,1 1Krón 26,1

2 Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!

3 Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény. 1

  1. Jób 9,13-31 Malak 3,14-15

4 Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.

5 Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet. 1

  1. Zsolt 78,2 Máté 13,35

6 Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,

7 A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek? 1

  1. Luk 12,19 Péld 18,11

8 Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek. 1

  1. Zsid 9,27

9 Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre; 1

  1. Jób 20,7-11 Zsolt 37,2

10 Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.

11 De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják. 1

  1. Préd 2,15-16

12 Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.

13 Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak. 1

  1. Jób 27,13-23 Luk 12,19-20

14 Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. Szela. 1

  1. Zsolt 32,8

15 Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól. 1

  1. Jób 27,17

16 Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezéből, mikor az megragad engem. Szela. 1

  1. Zsolt 16,10 Zsolt 23,4 Zsolt 71,20-21 Zsolt 80,13

17 Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége; 1

  1. Jób 27,13-23

18 Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána. 1

  1. 1Tim 6,7 Jób 27,17

19 Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal: 1

  1. Zsolt 80,1

20 Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot. 1

  1. Zsolt 132,13-14

21 Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak. 1

  1. Zsolt 32,9 Préd 3,19