A jó Pásztorról és az ő juhairól

¹ Bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló. ¹

1. Ján 17,8

² A ki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az.

³ Ennek az ajtónálló ajtót nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket.

⁴ És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját. ¹

1. Ján 10,27

⁵ Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját. ¹

1. Ján 13,10

⁶ Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi az, a mit szól vala nékik. ¹

1. Ján 6,64

⁷ Újra monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja. ¹

1. 1Kir 8,41-42

⁸ Mindazok, a kik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájok a juhok. ¹

1. Mát 23,8-10

⁹ Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál. ¹

1. Ján 3,35 Ján 13,3

¹⁰ A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek. ¹

1. 1Ján 5,20

¹¹ Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért. ¹

1. Ésa 40,11 Ezék 34,23 Ezék 37,24

¹² A béres pedig és a ki nem pásztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat. ¹

1. Ésa 53,7-8

¹³ A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra. ¹

1. Zsolt 41,10

¹⁴ Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim, ¹

1. Ján 10,27

¹⁵ A miként ismer engem az Atya, és én is ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért. ¹

1. Ján 7,29

¹⁶ Más juhaim is vannak nékem, a melyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy pásztor. ¹

1. Ésa 49,6 Luk 2,30-32 Eféz 2,12-13

¹⁷ Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt. ¹

1. Ésa 53,12

¹⁸ Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól. ¹

1. Ján 21,20

¹⁹ Újra hasonlás lőn a zsidók között e beszédek miatt. ¹

1. Ján 7,12 Ján 9,16

²⁰ És sokan mondják vala közülök: Ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok reá? ¹

1. Ján 7,20 Ján 8,48

²¹ Mások mondának: Ezek nem ördöngősnek beszédei. Vajjon az ördög megnyithatja-é a vakok szemeit?

²² Lőn pedig Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe: és tél vala;

²³ És Jézus a templomban, a Salamon tornáczában jár vala.

²⁴ Körülvevék azért őt a zsidók, és mondának néki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyilván! ¹

1. Ján 12,6

²⁵ Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam. ¹

1. Ján 10,38 Ján 5,36

²⁶ De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok. A mint megmondtam néktek: ¹

1. Zsid 9,14

²⁷ Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem: ¹

1. Ján 10,14

²⁸ És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből. ¹

1. Ján 6,39 Ján 17,12 Ján 18,9

²⁹ Az én Atyám, a ki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből. ¹

1. Ján 15,12 3Móz 19,18 Mát 22,39 Gal 6,2 Jak 2,8 1Pét 1,22 1Ján 2,5 1Ján 2,8-10 1Ján 3,11 1Ján 4,16-21

³⁰ Én és az Atya egy vagyunk. ¹

1. Ján 17,11

³¹ Ismét köveket ragadának azért a zsidók, hogy megkövezzék őt. ¹

1. Ján 8,59

³² Felele nékik Jézus: Sok jó dolgot mutattam néktek az én Atyámtól; azok közül melyik dologért köveztek meg engem?

³³ Felelének néki a zsidók, mondván: Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat. ¹

1. Ján 5,18 Ján 8,38 Ján 10,33 Mát 26,65 Fil 2,6

³⁴ Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok? ¹

1. Zsolt 82,6

³⁵ Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható),

³⁶ Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?! ¹

1. Ján 12,26 Ján 17,24 1Thess 4,17

³⁷ Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higyjetek nékem;

³⁸ Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én ő benne vagyok. ¹

1. Ján 10,25

³⁹ Ismét meg akarák azért őt fogni; de kiméne az ő kezökből. ¹

1. Gal 1,17

⁴⁰ És újra elméne túl a Jordánon, arra a helyre, a hol János először keresztelt vala; és ott marada. ¹

1. Ján 1,28 Ján 3,23

⁴¹ És sokan menének ő hozzá és mondják vala, hogy: János nem tett ugyan semmi csodát; de mindaz, a mit János e felől mondott, igaz vala. ¹

1. Gal 1,23

⁴² És sokan hivének ott ő benne. ¹

1. Ján 12,45