Az örökkévaló Ige testté lett

¹ Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge. ¹

1. Ján 3,13

² Ez kezdetben az Istennél vala. ¹

1. Ján 12,23

³ Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett. ¹

1. Mát 13,57 Márk 6,4 Luk 4,24

⁴ Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága; ¹

1. 1Ján 5,20

⁵ És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt. ¹

1. Ján 1,2-11

⁶ Vala egy Istentől küldött ember, kinek neve János. ¹

1. 2Kor 3,6

⁷ Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen ő általa. ¹

1. Ján 2,18 1Kor 1,22

⁸ Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról. ¹

1. Ján 1,44

⁹ Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert. ¹

1. Ján 16,27

¹⁰ A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt.

¹¹ Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt. ¹

1. Ján 16,15

¹² Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek; ¹

1. Mát 16,16 Márk 8,29 Luk 9,20

¹³ A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek. ¹

1. Ján 6,39 Ján 10,28 Ján 18,9

¹⁴ És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal. ¹

1. 2Móz 23,17

¹⁵ János bizonyságot tett ő róla, és kiáltott, mondván: Ez vala, a kiről mondám: A ki utánam jő, előttem lett, mert előbb volt nálamnál. ¹

1. Ján 1,27-30

¹⁶ És az ő teljességéből vettünk mindnyájan kegyelmet is kegyelemért. ¹

1. 3Móz 23,24

¹⁷ Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által lett.

¹⁸ Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, a ki az Atya kebelében van, az jelentette ki őt.

Keresztelő János bizonyságtétele az Isten Bárányáról

¹⁹ És ez a János bizonyságtétele, a mikor a zsidók papokat és Lévitákat küldöttek Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: Kicsoda vagy te? ¹

1. Márk 3,21

²⁰ És megvallá és nem tagadá; és megvallá, hogy: Nem én vagyok a Krisztus. ¹

1. Ján 3,28

²¹ És kérdezék őt: Kicsoda tehát? Illés vagy-é te? És monda: Nem vagyok. A próféta vagy-é te? És ő felele: Nem. ¹

1. Mát 9,6 Márk 2,11 Luk 5,24

²² Mondának azért néki: Kicsoda vagy? Hogy megfelelhessünk azoknak, a kik minket elküldöttek: Mit mondasz magad felől? ¹

1. Ján 8,20

²³ Monda: Én kiáltó szó vagyok a pusztában. Egyengessétek az Úrnak útját, a mint megmondotta Ésaiás próféta. ¹

1. Ésa 40,3

²⁴ És a küldöttek a farizeusok közül valók voltak:

²⁵ És megkérdék őt és mondának néki: Miért keresztelsz tehát, ha te nem vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta? ¹

1. Ján 11,56

²⁶ Felele nékik János, mondván: Én vízzel keresztelek; de köztetek van, a kit ti nem ismertek. ¹

1. Ján 9,16 Ján 10,19

²⁷ Ő az, a ki utánam jő, a ki előttem lett, a kinek én nem vagyok méltó, hogy saruja szíjját megoldjam. ¹

1. Ján 1,15-30

²⁸ Ezek Béthabarában lettek, a Jordánon túl, a hol János keresztel vala. ¹

1. 2Sám 15,23

²⁹ Másnap látá János Jézust ő hozzá menni, és monda: Ímé az Istennek ama báránya, a ki elveszi a világ bűneit! ¹

1. Jel 5,12

³⁰ Ez az, a kiről én ezt mondám: Én utánam jő egy férfiú, a ki előttem lett, mert előbb volt nálamnál. ¹

1. Ján 1,15-27

³¹ És én nem ismertem őt; de hogy megjelentessék Izráelnek, azért jöttem én, a ki vízzel keresztelek. ¹

1. Ján 8,38 Ján 10,33 Fil 2,6

³² És bizonyságot tőn János, mondván: Láttam a Lelket leszállani az égből, mint egy galambot; és megnyugovék ő rajta. ¹

1. Mát 3,16 Márk 1,10 Luk 3,21

³³ És én nem ismertem őt; de a ki elkülde engem, hogy vízzel kereszteljek, az mondá nékem: A kire látod a Lelket leszállani és rajta megnyugodni, az az, a ki keresztel Szent Lélekkel. ¹

1. Mát 3,11 Csel 1,5

³⁴ És én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia. ¹

1. Ján 11,43-44 Ján 17,2

Jézus első tanítványai

³⁵ Másnap ismét ott állt vala János és kettő az ő tanítványai közül; ¹

1. Mát 25,31-46 Csel 17,31

³⁶ És ránézvén Jézusra, a mint ott jár vala, monda: Ímé az Isten Báránya! ¹

1. Ján 1,29

³⁷ És hallá őt a két tanítvány, a mint szól vala, és követék Jézust. ¹

1. Ján 3,18-36 Ján 6,40-47

³⁸ Jézus pedig hátrafordulván és látván, hogy követik azok, monda nékik: ¹

1. 5Móz 1,17

³⁹ Mit kerestek? Azok pedig mondának néki: Rabbi, (a mi megmagyarázva azt teszi: Mester) hol lakol?

⁴⁰ Monda nékik: Jőjjetek és lássátok meg. Elmenének és megláták, hol lakik; és nála maradának azon a napon: vala pedig körülbelül tíz óra.

⁴¹ A kettő közül, a kik Jánostól ezt hallották és őt követték vala, András volt az egyik, a Simon Péter testvére. ¹

1. Mát 4,18

⁴² Találkozék ez először a maga testvérével, Simonnal, és monda néki: Megtaláltuk a Messiást (a mi megmagyarázva azt teszi: Krisztus); ¹

1. Dán 12,2 Mát 25,46

⁴³ És vezeté őt Jézushoz. Jézus pedig reá tekintvén, monda: Te Simon vagy, a Jóna fia; te Kéfásnak fogsz hivatni (a mi megmagyarázva: Kőszikla). ¹

1. Mát 16,18-19

⁴⁴ A következő napon Galileába akart menni Jézus; és találkozék Fileppel, és monda néki: Kövess engem! ¹

1. Ján 8,14

⁴⁵ Filep pedig Bethsaidából, az András és Péter városából való volt. ¹

1. Ján 12,21

⁴⁶ Találkozék Filep Nátánaellel, és monda néki: A ki felől írt Mózes a törvényben, és a próféták, megtaláltuk a názáreti Jézust, Józsefnek fiát. ¹

1. 1Móz 3,15 1Móz 22,18 1Móz 49,10 5Móz 18,15-18 2Sám 7,12 Ésa 4,1 Ésa 7,14 Ésa 9,6 Ésa 40,10-11 Ésa 53,1-12 Jer 23,5 Jer 33,14

⁴⁷ És monda néki Nátánael: Názáretből támadhat-é valami jó? Monda néki Filep: Jer és lásd meg! ¹

1. Ján 7,41

⁴⁸ Látá Jézus Nátánaelt ő hozzá menni, és monda ő felőle: Ímé egy igazán Izráelita, a kiben hamisság nincsen. ¹

1. Ján 8,21 Ján 13,33

⁴⁹ Monda néki Nátánael: Honnan ismersz engem? Felele Jézus és monda néki: Mielőtt hítt téged Filep, láttalak téged, a mint a fügefa alatt voltál. ¹

1. Ján 10,25-38

⁵⁰ Felele Nátánael és monda néki: Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy az Izráel Királya! ¹

1. Zak 9,9

⁵¹ Felele Jézus és monda néki: Hogy azt mondám néked: láttalak a fügefa alatt, hiszel? Nagyobbakat látsz majd ezeknél. ¹ És monda néki: Bizony, bizony mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok a megnyilt eget, és az Isten angyalait, a mint felszállnak és leszállnak az ember Fiára. ²

1. 3Móz 23,36
2. 1Móz 28,12 Mát 4,11 Márk 1,13 Luk 22,43

Kánai menyegző

¹ És harmadnapon menyegző lőn a galileai Kánában; és ott volt a Jézus anyja; ¹

1. Ján 6,47

² És Jézus is meghivaték az ő tanítványaival együtt a menyegzőbe. ¹

1. Ján 6,14 Luk 7,16

³ És elfogyván a bor, a Jézus anyja monda néki: Nincs boruk. ¹

1. Ján 1,47

⁴ Monda néki Jézus: Mi közöm nékem te hozzád, oh asszony? Nem jött még el az én órám. ¹

1. Mik 5,2 Mát 2,5

⁵ Mond az ő anyja a szolgáknak: Valamit mond néktek, megtegyétek. ¹

1. Ján 12,43 Róm 2,29

⁶ Vala pedig ott hat kőveder elhelyezve a zsidók tisztálkodási módja szerint, melyek közül egybe-egybe két-három métréta fér vala. ¹

1. Márk 7,3

⁷ Monda nékik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És megtölték azokat színig. ¹

1. 1Móz 3,15 1Móz 12,3 1Móz 22,18 1Móz 49,10 5Móz 18,15-18

⁸ És monda nékik: Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak. És vittek. ¹

1. Mát 7,28

⁹ A mint pedig megízlelé a násznagy a borrá lett vizet, és nem tudja vala, honnét van, (de a szolgák tudták, a kik a vizet merítik vala), szólítá a násznagy a vőlegényt,

¹⁰ És monda néki: Minden ember a jó bort adja fel először, és mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót: te a jó bort ekkorra tartottad. ¹

1. Ján 12,42

¹¹ Ezt az első jelt a galileai Kánában tevé Jézus, és megmutatá az ő dicsőségét; és hivének benne az ő tanítványai.

¹² Azután leméne Kapernaumba, ő és az ő anyja és a testvérei és tanítványai; és ott maradának néhány napig, ¹

1. 2Móz 12,18 3Móz 23,5 4Móz 28,16 5Móz 16,1

Jézus megtisztítja a templomot

¹³ Mert közel vala a zsidók husvétja, és felméne Jézus Jeruzsálembe. ¹

1. 2Móz 12,3-6 2Móz 12,14-20

¹⁴ És ott találá a templomban az ökrök, juhok és galambok árúsait és a pénzváltókat, a mint ülnek vala: ¹

1. Mát 27,15 Márk 15,6 Luk 23,17

¹⁵ És kötélből ostort csinálván, kiűzé mindnyájokat a templomból, az ökröket is a juhokat is; és a pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté; ¹

1. Mát 27,21 Márk 15,11 Luk 23,18 Csel 3,14

¹⁶ És a galambárúsoknak monda: Hordjátok el ezeket innen; ne tegyétek az én Atyámnak házát kalmárság házává. ¹

1. Mát 27,26 Márk 15,15

¹⁷ Megemlékezének pedig az ő tanítványai, hogy meg van írva: A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem. ¹

1. Zsolt 69,10

¹⁸ Felelének azért a zsidók és mondának néki: Micsoda jelt mutatsz nékünk, hogy ezeket cselekszed? ¹

1. Ján 6,30 Mát 12,38 Mát 16,1 Márk 8,11 Luk 11,29

¹⁹ Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt. ¹

1. Mát 26,61 Mát 27,40 Márk 14,58 Márk 15,29

²⁰ Mondának azért a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt megépíted azt? ¹

1. 3Móz 20,10 5Móz 22,22

²¹ Ő pedig az ő testének templomáról szól vala. ¹

1. Ján 10,18

²² Mikor azért feltámadt a halálból, megemlékezének az ő tanítványai, hogy ezt mondta; és hivének az írásnak, és a beszédnek, a melyet Jézus mondott vala. ¹

1. Luk 24,8

²³ A mint pedig Jeruzsálemben vala husvétkor az ünnepen, sokan hivének az ő nevében, látván az ő jeleit, a melyeket cselekszik vala.

²⁴ Maga azonban Jézus nem bízza vala magát reájok, a miatt, hogy ő ismeré mindnyájokat,

²⁵ És mivelhogy nem szorult rá, hogy valaki bizonyságot tegyen az emberről; mert magától is tudta, mi volt az emberben. ¹

1. Ján 6,64 Csel 1,24 Jel 2,23

Krisztus beszélgetése Nikodémussal

¹ Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: ¹

1. Ján 7,50 Ján 19,39

² Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul; mert senki sem teheti e jeleket, a melyeket te teszel, hanem ha az Isten van vele. ¹

1. Ján 9,16-33

³ Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát. ¹

1. Tit 3,5 Mát 18,3

⁴ Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é? ¹

1. Ján 5,31

⁵ Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.

⁶ A mi testtől született, test az; és a mi Lélektől született, lélek az. ¹

1. Mát 27,31 Márk 15,22 Luk 23,25

⁷ Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek. ¹

1. 5Móz 17,6 5Móz 19,15

⁸ A szél fú, a hová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, a ki Lélektől született. ¹

1. Préd 11,5

⁹ Felele Nikodémus és monda néki: Mimódon lehetnek ezek? ¹

1. Mát 27,37 Márk 15,26 Luk 23,38

¹⁰ Felele Jézus és monda néki: Te Izráel tanítója vagy, és nem tudod ezeket? ¹

1. Ján 4,14

¹¹ Bizony, bizony mondom néked, a mit tudunk, azt mondjuk, és a mit látunk, arról teszünk bizonyságot; és a mi bizonyságtételünket el nem fogadjátok. ¹

1. Ján 3,32

¹² Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha a mennyeiekről szólok néktek? ¹

1. 1Ján 3,23

¹³ És senki sem ment fel a mennybe, hanemha az, a ki a mennyből szállott alá, az embernek Fia, a ki a mennyben van. ¹

1. Eféz 4,9

¹⁴ És a miképen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképen kell az ember Fiának felemeltetnie. ¹

1. 4Móz 21,9

¹⁵ Hogy valaki hiszen ő benne, el ne veszszen, hanem örök élete legyen. ¹

1. 1Ján 5,10-11

¹⁶ Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. ¹

1. Róm 5,8 Róm 8,32 1Ján 4,9

¹⁷ Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa. ¹

1. Ján 12,47 Luk 9,56

¹⁸ A ki hiszen ő benne, el nem kárhozik; a ki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében. ¹

1. Ján 3,36 Ján 5,24 Ján 6,40-47 Ján 20,21

¹⁹ Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának. ¹

1. Ján 1,5 Ján 1,9-10

²⁰ Mert minden, a ki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek; ¹

1. Jób 24,13

²¹ A ki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek. ¹

1. Eféz 5,8

Keresztelő János bizonyságot tesz Krisztusról

²² Ezután elméne Jézus az ő tanítványaival a Júdea földére; és ott időzék velök, és keresztele. ¹

1. Ján 10,28 Ján 17,12 Ján 18,9

²³ János pedig szintén keresztel vala Énonban, Sálemhez közel, mert ott sok volt a víz. És oda járulának és megkeresztelkedének. ¹

1. Mát 3,6 Márk 1,5 Luk 3,7

²⁴ Mert János még nem vetteték a tömlöczbe. ¹

1. Mát 14,3

²⁵ Vetekedés támada azért a János tanítványai és a judeaiak között a mosakodás felől. ¹

1. Mát 13,55 Márk 6,3 Luk 4,22

²⁶ És menének Jánoshoz és mondának néki: Mester! A ki veled vala a Jordánon túl, a kiről te bizonyságot tettél, ímé az keresztel, és hozzá megy mindenki. ¹

1. Ján 1,7 Ján 1,15 Ján 1,26 Ján 1,34 Mát 3,11 Márk 1,7 Luk 3,16

²⁷ Felele János és monda: Az ember semmit sem vehet, hanem ha a mennyből adatott néki. ¹

1. 1Kor 4,7

²⁸ Ti magatok vagytok a bizonyságaim, hogy megmondtam: Nem vagyok én a Krisztus, hanem hogy ő előtte küldettem el. ¹

1. Ján 1,20

²⁹ A kinek jegyese van, vőlegény az; a vőlegény barátja pedig, a ki ott áll és hallja őt, örvendezve örül a vőlegény szavának. Ez az én örömem immár betelt. ¹

1. Ján 1,18 Mát 11,27 Luk 10,22

³⁰ Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom.

³¹ A ki felülről jött, feljebb való mindenkinél. A ki a földről való, földi az és földieket szól; a ki a mennyből jött, feljebb való mindenkinél. ¹

1. Ján 8,23

³² És arról tesz bizonyságot, a mit látott és hallott; és az ő bizonyságtételét senki sem fogadja be. ¹

1. Ján 3,11

³³ A ki az ő bizonyságtételét befogadja, az megpecsételte, hogy az Isten igaz. ¹

1. 1Ján 5,10-11

³⁴ Mert a kit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja; mivelhogy az Isten nem mérték szerint adja a Lelket. ¹

1. Ján 3,13

³⁵ Az Atya szereti a Fiút, és az ő kezébe adott mindent. ¹

1. Ján 13,3 Ján 17,2 Mát 11,27 Mát 28,18 Luk 10,22 Zsid 2,8

³⁶ A ki hisz a Fiúban, örök élete van; a ki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta. ¹

1. Ján 3,18 Ján 5,24 Ján 6,40-47 Ján 20,21

Krisztus beszélgetése a samaritánus nővel

¹ Amint azért megtudta az Úr, hogy a farizeusok meghallották, hogy Jézus több tanítványt szerez és keresztel, mint János, ¹

1. Ján 3,22-26

² (Jóllehet Jézus maga nem keresztelt, hanem a tanítványai,) ¹

1. Ján 7,20 Ján 10,20

³ Elhagyá Júdeát és elméne ismét Galileába. ¹

1. Ján 15,5

⁴ Samárián kell vala pedig általmennie. ¹

1. 1Kir 16,24

⁵ Megy vala azért Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, a melyet Jákób adott vala az ő fiának, Józsefnek. ¹

1. 1Móz 33,19 1Móz 48,22 Józs 24,32

⁶ Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leüle a forráshoz. Mintegy hat óra vala. ¹

1. Ján 4,48

⁷ Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom! ¹

1. Márk 16,5

⁸ Az ő tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek. ¹

1. Ján 12,28

⁹ Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tőlem, a ki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal. ¹

1. Luk 9,52-53

¹⁰ Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, a ki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet. ¹

1. Ján 4,26 Ján 7,37-39 Ésa 12,3

¹¹ Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd tehát az élő vizet? ¹

1. Ján 2,25

¹² Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, a ki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is? ¹

1. Ján 4,44

¹³ Felele Jézus és monda néki: Mindaz, a ki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik: ¹

1. Ján 10,31

¹⁴ Valaki pedig abból a vízből iszik, a melyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, a melyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ő benne. ¹

1. Ján 6,35

¹⁵ Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jőjjek ide meríteni! ¹

1. Márk 16,14 Luk 24,36 1Kor 15,5

¹⁶ Monda néki Jézus: Menj el, hívd a férjedet, és jőjj ide! ¹

1. Mát 16,16 Márk 8,29 Luk 9,20

¹⁷ Felele az asszony és monda: Nincs férjem. Monda néki Jézus: Jól mondád, hogy: Nincs férjem; ¹

1. Ján 17,18

¹⁸ Mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad. ¹

1. Ján 8,12

¹⁹ Monda néki az asszony: Uram, látom, hogy te próféta vagy. ¹

1. Ján 6,14 Luk 7,16 Luk 24,19

²⁰ A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak; és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, a hol imádkozni kell. ¹

1. 5Móz 12,5-11 1Kir 9,3 2Krón 7,12

²¹ Monda néki Jézus: Asszony, hidd el nékem, hogy eljő az óra, a mikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.

²² Ti azt imádjátok, a mit nem ismertek; mi azt imádjuk, a mit ismerünk: mert az idvesség a zsidók közül támadt. ¹

1. 2Kir 17,29

²³ De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul. ¹

1. Márk 3,21

²⁴ Az Isten lélek: és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.

²⁵ Monda néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jő (a ki Krisztusnak mondatik); mikor az eljő, megjelent nékünk mindent. ¹

1. Ján 15,18

²⁶ Monda néki Jézus: Én vagyok az, a ki veled beszélek. ¹

1. Ján 9,37

²⁷ Eközben megjövének az ő tanítványai; és csodálkozának, hogy asszonnyal beszélt; mindazáltal egyik sem mondá: Mit keresel? vagy: Mit beszélsz vele?

²⁸ Ott hagyá azért az asszony a vedrét, és elméne a városba, és monda az embereknek:

²⁹ Jertek, lássatok egy embert, a ki megmonda nékem mindent, a mit cselekedtem. Nem ez-é a Krisztus? ¹

1. Ján 11,56

³⁰ Kimenének azért a városból, és hozzá menének. ¹

1. Ján 9,16 Ján 10,19

³¹ Aközben pedig kérék őt a tanítványok, mondván: Mester, egyél! ¹

1. Ján 9,22 Ján 12,42 Ján 19,38

³² Ő pedig monda nékik: Van nékem eledelem, a mit egyem, a mit ti nem tudtok.

³³ Mondának azért a tanítványok egymásnak: Hozott-é néki valaki enni?

³⁴ Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, a ki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem. ¹

1. Ján 17,4 Ésa 61,1-3

³⁵ Ti nem azt mondjátok-é, hogy még négy hónap és eljő az aratás? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra. ¹

1. Mát 9,37 Luk 10,2

³⁶ És a ki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyűjt; hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen.

³⁷ Mert ebben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató. ¹

1. 2Móz 20,1-13

³⁸ Én annak az aratására küldtelek titeket, a mit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti a mások munkájába állottatok. ¹

1. Ján 8,48 Ján 10,20

³⁹ Abból a városból pedig sokan hivének benne a Samaritánusok közül annak az asszonynak beszédéért, a ki bizonyságot tett vala, hogy: Mindent megmondott nékem, a mit cselekedtem. ¹

1. Ján 4,29

⁴⁰ A mint azért oda mentek hozzá a Samaritánusok, kérék őt, hogy maradjon náluk; és ott marada két napig. ¹

1. 1Móz 17,10 3Móz 12,3

⁴¹ És sokkal többen hivének a maga beszédéért,

⁴² És azt mondják vala az asszonynak, hogy: Nem a te beszédedért hiszünk immár: mert magunk hallottuk, és tudjuk, hogy bizonnyal ez a világ idvezítője, a Krisztus. ¹

1. 5Móz 1,17

⁴³ Két nap mulva pedig kiméne onnét, és elméne Galileába.

⁴⁴ Mert Jézus maga tett bizonyságot arról, hogy a prófétának nincs tisztessége a maga hazájában. ¹

1. Mát 13,57 Márk 6,4 Luk 4,24

⁴⁵ Mikor azért beméne Galileába, befogadták őt a Galileabeliek, mivelhogy látták vala mindazt, a mit Jeruzsálemben cselekedett az ünnepen; mert ők is elmentek vala az ünnepre. ¹

1. Mát 13,55 Márk 6,3 Luk 4,22

A királyi udvari ember fiának meggyógyítása

⁴⁶ Ismét a galileai Kánába méne azért Jézus, a hol a vizet borrá változtatta. És volt Kapernaumban egy királyi ember, a kinek a fia beteg vala. ¹

1. Ján 1,2-11

⁴⁷ Mikor ez meghallá, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, hozzá méne és kéré őt, hogy menjen el és gyógyítsa meg az ő fiát; mert halálán vala. ¹

1. Ján 10,15 Mát 11,27

⁴⁸ Monda azért néki Jézus: Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek. ¹

1. Ján 2,18 1Kor 1,22

⁴⁹ Monda néki a királyi ember: Uram, jőjj, mielőtt a gyermekem meghal.

⁵⁰ Monda néki Jézus: Menj el, a te fiad él. És hitt az ember a szónak, a mit Jézus mondott néki, és elment. ¹

1. Ján 4,26

⁵¹ A mint pedig már megy vala, elébe jövének az ő szolgái, és hírt hozának néki, mondván, hogy: A te fiad él. ¹

1. Ján 13,33

⁵² Megtudakozá azért tőlük az órát, a melyben megkönnyebbedett vala; és mondának néki: Tegnap hét órakor hagyta el őt a láz; ¹

1. Ján 8,21 Ján 13,33

⁵³ Megérté azért az atya, hogy abban az órában, a melyben azt mondá néki a Jézus, hogy: a te fiad él. És hitt ő, és az ő egész háza népe. ¹

1. Luk 1,3

⁵⁴ Ezt ismét második jel gyanánt tevé Jézus, mikor Júdeából Galileába ment. ¹

1. Mát 28,19 Márk 16,15 Luk 24,49

Krisztus meggyógyítja a 38 esztendei beteget a Bethesda tavánál

¹ Ezek után ünnepök vala a zsidóknak, és felméne Jézus Jeruzsálembe. ¹

1. 2Móz 23,17

² Van pedig Jeruzsálemben a Juhkapunál egy tó, a melyet héberül Bethesdának neveznek. Öt tornácza van. ¹

1. Ésa 58,11

³ Ezekben feküvék a betegek, vakok, sánták, aszkórosok nagy sokasága, várva a víznek megmozdulását. ¹

1. Ján 16,7 Jóel 2,28 Csel 2,17

⁴ Mert időnként angyal szálla a tóra, és felzavará a vizet: a ki tehát először lépett bele a víz felzavarása után, meggyógyult, akárminémű betegségben volt. ¹

1. Ján 6,14 Luk 7,16

⁵ Vala pedig ott egy ember, a ki harmincnyolcz esztendőt töltött betegségében. ¹

1. Ján 1,47

⁶ Ezt a mint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van; monda néki: Akarsz-é meggyógyulni? ¹

1. Mik 5,2 Mát 2,5

⁷ Felele néki a beteg: Uram, nincs emberem, hogy a mikor a víz felzavarodik, bevigyen engem a tóba; és mire én oda érek, más lép be előttem. ¹

1. Ján 9,16 Ján 10,19

⁸ Monda néki Jézus: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj! ¹

1. Mát 9,6 Márk 2,11 Luk 5,24

⁹ És azonnal meggyógyula az ember, és felvevé nyoszolyáját, és jár vala. Aznap pedig szombat vala. ¹

1. Mát 24,30 Márk 13,26 Jel 1,7 1Thess 4,16

¹⁰ Mondának azért a zsidók a meggyógyultnak: Szombat van, nem szabad néked a nyoszolyádat hordanod! ¹

1. 2Móz 20,10 5Móz 5,14 Nehem 13,19 Jer 17,21 Mát 12,2 Márk 2,24 Luk 6,2

¹¹ Felele nékik: A ki meggyógyított engem, az mondá nékem: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj. ¹

1. Ésa 40,11 Ezék 34,23 Ezék 37,24

¹² Megkérdék azért őt: Ki az az ember, a ki mondá néked: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj? ¹

1. Ján 12,42

¹³ A meggyógyult pedig nem tudja vala, hogy ki az; mert Jézus félre vonult, sokaság lévén azon a helyen.

¹⁴ Ezek után találkozék vele Jézus a templomban, és monda néki: Ímé meggyógyultál; többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod! ¹

1. Ján 8,11

¹⁵ Elméne az az ember, és hírül adá a zsidóknak, hogy Jézus az, a ki őt meggyógyította. ¹

1. 5Móz 1,17 5Móz 17,4

¹⁶ És e miatt üldözőbe vevék a zsidók Jézust, és meg akarák őt ölni, hogy ezeket művelte szombaton. ¹

1. Ésa 49,6 Luk 2,30-32 Eféz 2,12-13

Jézus beszédei magáról, hogy ő bíró és a halottak feltámasztója

¹⁷ Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom. ¹

1. Ésa 53,12

¹⁸ E miatt aztán még inkább meg akarák őt ölni a zsidók, mivel nem csak a szombatot rontotta meg, hanem az Istent is saját Atyjának mondotta, egyenlővé tévén magát az Istennel. ¹

1. Ján 8,38 Ján 10,33 Fil 2,6

¹⁹ Felele azért Jézus, és monda nékik: Bizony, bizony mondom néktek: a Fiú semmit sem tehet önmagától, hanem ha látja cselekedni az Atyát, mert a miket az cselekszik, ugyanazokat hasonlatosképen a Fiú is cselekszi. ¹

1. Ján 5,30

²⁰ Mert az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat néki, a miket ő maga cselekszik; és ezeknél nagyobb dolgokat is mutat majd néki, hogy ti csudálkozzatok. ¹

1. Ján 3,35

²¹ Mert a mint az Atya feltámasztja a halottakat és megeleveníti, úgy a Fiú is a kiket akar, megelevenít. ¹

1. Ján 11,43-44 Ján 17,2

²² Mert az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta; ¹

1. Mát 25,31-46 Csel 17,31

²³ Hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, miként tisztelik az Atyát. A ki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát, a ki elküldte őt. ¹

1. 1Ján 2,23

²⁴ Bizony, bizony mondom néktek, hogy a ki az én beszédemet hallja és hisz annak, a ki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre. ¹

1. Ján 3,18-36 Ján 6,40-47

²⁵ Bizony, bizony mondom néktek, hogy eljő az idő, és az most vagyon, mikor a halottak hallják az Isten Fiának szavát, és a kik hallják, élnek. ¹

1. Ján 5,38 Ján 5,36

²⁶ Mert a miként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában:

²⁷ És hatalmat ada néki az ítélettételre is, mivelhogy embernek fia. ¹

1. Ján 5,14

²⁸ Ne csodálkozzatok ezen: mert eljő az óra, a melyben mindazok, a kik a koporsókban vannak, meghallják az ő szavát, ¹

1. 1Thess 4,16

²⁹ És kijőnek; a kik a jót cselekedték, az élet feltámadására; a kik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására. ¹

1. Dán 12,2 Mát 25,46

³⁰ Én semmit sem cselekedhetem magamtól; a mint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem, az Atyáét. ¹

1. Ján 5,19

³¹ Ha én teszek bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem nem igaz. ¹

1. Ján 8,14

³² Más az, a ki bizonyságot tesz rólam; és tudom, hogy igaz az a bizonyságtétel, a melylyel bizonyságot tesz rólam. ¹

1. Ésa 42,1 Mát 3,17 Mát 17,5 Luk 3,22 Luk 9,35

³³ Ti elküldtetek Jánoshoz, és bizonyságot tett az igazságról. ¹

1. Ján 1,19

³⁴ De én nem embertől nyerem a bizonyságtételt; hanem ezeket azért mondom, hogy ti megtartassatok. ¹

1. 5Móz 17,6 5Móz 19,15

³⁵ Ő az égő és fénylő szövétnek vala, ti pedig csak egy ideig akartatok örvendezni az ő világosságában.

³⁶ De nékem nagyobb bizonyságom van a Jánosénál: mert azok a dolgok, a melyeket rám bízott az Atya, hogy elvégezzem azokat, azok a dolgok, a melyeket én cselekszem, tesznek bizonyságot rólam, hogy az Atya küldött engem. ¹

1. Ján 10,25-38

³⁷ A ki elküldött engem, maga az Atya is bizonyságot tett rólam. Sem hangját nem hallottátok soha, sem ábrázatát nem láttátok. ¹

1. Mát 3,17 Luk 3,22

³⁸ Az ő ígéje sincs maradandóan bennetek: mert a kit ő elküldött, ti annak nem hisztek. ¹

1. Ján 7,34

³⁹ Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam; ¹

1. Csel 17,11

⁴⁰ És nem akartok hozzám jőni, hogy életetek legyen! ¹

1. Ján 6,47

⁴¹ Dicsőséget emberektől nem nyerek. ¹

1. Ján 3,18

⁴² De ismerlek benneteket, hogy az Istennek szeretete nincs meg bennetek:

⁴³ Én az én Atyám nevében jöttem, és nem fogadtatok be engem; ha más jőne a maga nevében, azt befogadnátok. ¹

1. Ján 7,28

⁴⁴ Mimódon hihettek ti, a kik egymástól nyertek dicsőséget, és azt a dicsőséget, a mely az egy Istentől van, nem keresitek? ¹

1. Ján 12,43 Róm 2,29

⁴⁵ Ne állítsátok, hogy én vádollak majd benneteket az Atyánál; van a ki vádol titeket, Mózes, a kiben ti reménykedtetek. ¹

1. Ján 3,14 Ján 12,32

⁴⁶ Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is hinnétek; mert én rólam írt ő. ¹

1. 1Móz 3,15 1Móz 12,3 1Móz 22,18 1Móz 49,10 5Móz 18,15-18

⁴⁷ Ha pedig az ő írásainak nem hisztek, mimódon hisztek az én beszédeimnek? ¹

1. Ján 7,31

Jézus ötezer férfit megvendégel

¹ Ezek után elméne Jézus a galileai tengeren, a Tiberiáson túl.

² És nagy sokaság követé őt, mivelhogy látják vala az ő csodatételeit, a melyeket cselekszik vala a betegeken. ¹

1. Zsolt 16,8-11

³ Felméne pedig Jézus a hegyre, és leüle ott a tanítványaival. ¹

1. Ján 10,31-39

⁴ Közel vala pedig husvét, a zsidók ünnepe. ¹

1. 2Móz 12,18 3Móz 23,5 4Móz 28,16 5Móz 16,1

⁵ Mikor azért felemelé Jézus a szemeit, és látá, hogy nagy sokaság jő hozzá, monda Filepnek: Honnan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek? ¹

1. Mát 14,15 Márk 6,35 Luk 9,12

⁶ Ezt pedig azért mondá, hogy próbára tegye őt; mert ő maga tudta, mit akar vala cselekedni. ¹

1. 1Kir 2,10 Nehem 3,16

⁷ Felele néki Filep: Kétszáz dénár árú kenyér nem elég ezeknek, hogy mindenikök kapjon valami keveset. ¹

1. 2Sám 7,12 Zsolt 132,11

⁸ Monda néki egy az ő tanítványai közül, András, a Simon Péter testvére: ¹

1. Ján 5,18

⁹ Van itt egy gyermek, a kinek van öt árpa kenyere és két hala; de mi az ennyinek? ¹

1. 2Kir 4,43

¹⁰ Jézus pedig monda: Ültessétek le az embereket. Nagy fű vala pedig azon a helyen. Leülének azért a férfiak, számszerint mintegy ötezeren. ¹

1. Luk 24,49 Ján 15,26 Ján 16,7

¹¹ Jézus pedig vevé a kenyereket, és hálát adván, adta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a leülteknek; hasonlóképen a halakból is, a mennyit akarnak vala. ¹

1. Zsolt 110,1

¹² A mint pedig betelének, monda az ő tanítványainak: Szedjétek össze a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne veszszen. ¹

1. Ján 7,28

¹³ Összeszedék azért, és megtöltének tizenkét kosarat az öt árpa kenyérből való darabokkal, a melyek megmaradtak vala az evők után.

¹⁴ Az emberek azért látva a jelt, a melyet Jézus tőn, mondának: Bizonnyal ez ama próféta, a ki eljövendő vala a világra. ¹

1. Ján 4,19 Ján 7,40 Luk 7,16

¹⁵ Jézus azért, a mint észrevevé, hogy jőni akarnak és őt elragadni, hogy királylyá tegyék, ismét elvonula egymaga a hegyre.

Jézus a tengeren jár

¹⁶ Mikor pedig estveledék, lemenének az ő tanítványai a tengerhez, ¹

1. Ésa 44,1-5

¹⁷ És beszállva a hajóba, mennek vala a tengeren túl Kapernaumba. És már sötétség volt, és még nem ment vala hozzájuk Jézus. ¹

1. 1Ján 4,6

¹⁸ És a tenger a nagy szél fúvása miatt háborog vala. ¹

1. Ján 7,20 Ján 10,20

¹⁹ Mikor azért huszonöt, vagy harmincz futamatnyira beevezének, megláták Jézust, a mint jár vala a tengeren és a hajóhoz közeledik vala: és megrémülének. ¹

1. Ján 5,29 Dán 12,2

²⁰ Ő pedig monda nékik: Én vagyok, ne féljetek! ¹

1. Márk 16,17-18 Ján 14,12

²¹ Be akarák azért őt venni a hajóba: és a hajó azonnal ama földnél vala, a melyre menének. ¹

1. Ján 5,24

Jézus arról beszél, hogy ő az életnek kenyere és az ő teste étel, az ő vére ital

²² Másnap a sokaság, a mely a tengeren túl állott vala, látva, hogy nem vala ott más hajó, csak az az egy, a melybe a Jézus tanítványai szállottak, és hogy Jézus nem ment be az ő tanítványaival a hajóba, hanem csak az ő tanítványai mentek el, ¹

1. Ján 6,48

²³ De jöttek más hajók Tiberiásból közel ahhoz a helyhez, a hol a kenyeret ették, miután hálákat adott az Úr:

²⁴ Mikor azért látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszállának ők is a hajókba, és elmenének Kapernaumba, keresvén Jézust. ¹

1. Ján 12,28

²⁵ És megtalálván őt a tengeren túl, mondának néki: Mester, mikor jöttél ide?

²⁶ Felele nékik Jézus és monda: Bizony, bizony mondom néktek: nem azért kerestek engem, hogy jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek ama kenyerekből, és jóllaktatok. ¹

1. Ján 14,8-10

²⁷ Munkálkodjatok ne az eledelért, a mely elvész, hanem az eledelért, a mely megmarad az örök életre, a melyet az embernek Fia ád majd néktek; mert őt az Atya pecsételte el, az Isten. ¹

1. Ján 6,40-54 Ján 4,14

²⁸ Mondának azért néki: Mit csináljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjük?

²⁹ Felele Jézus és monda nékik: Az az Isten dolga, hogy higyjetek abban, a kit ő küldött. ¹

1. 1Ján 3,23

³⁰ Mondának azért néki: Micsoda jelt mutatsz tehát te, hogy lássuk és higyjünk néked? Mit művelsz? ¹

1. Mát 12,38 Mát 16,1 Márk 8,11 Luk 11,29 1Kor 1,22

³¹ A mi atyáink a mannát ették a pusztában; a mint meg van írva: Mennyei kenyeret adott vala enniök. ¹

1. 2Móz 16,4-15

³² Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret. ¹

1. Ésa 35,6

³³ Mert az az Istennek kenyere, a mely mennyből száll alá, és életet ád a világnak.

³⁴ Mondának azért néki: Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret! ¹

1. Ján 8,12

³⁵ Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; a ki hozzám jő, semmiképen meg nem éhezik, és a ki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha. ¹

1. Ján 4,14 Ján 7,37

³⁶ De mondám néktek, hogy noha láttatok is engem, még sem hisztek.

³⁷ Minden, a mit nékem ád az Atya, én hozzám jő; és azt, a ki hozzám jő, semmiképen ki nem vetem. ¹

1. Mát 21,17 Márk 15,9 Luk 23,16 Ján 18,39

³⁸ Mert azért szállottam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem. ¹

1. Ján 3,13

³⁹ Az pedig az Atyának akarata, a ki elküldött engem, hogy a mit nékem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámaszszam azt az utolsó napon. ¹

1. Ján 10,28 Ján 17,12 Ján 18,9

⁴⁰ Az pedig annak az akarata, a ki elküldött engem, hogy mindaz, a ki látja a Fiút és hisz ő benne, örök élete legyen; és én feltámaszszam azt azt utolsó napon. ¹

1. Ján 6,47 Ján 3,18-36 Ján 5,24

⁴¹ Zúgolódának azért a zsidók ő ellene, hogy azt mondá: Én vagyok az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá. ¹

1. 1Kor 2,8

⁴² És mondának: Nem ez-é Jézus, a József fia, a kinek mi ismerjük atyját és anyját? mimódon mondja hát ez, hogy: A mennyből szállottam alá? ¹

1. Mát 13,55 Márk 6,3 Luk 4,22

⁴³ Felele azért Jézus és monda nékik: Ne zúgolódjatok egymás között!

⁴⁴ Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon. ¹

1. Ján 18,14

⁴⁵ Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Valaki azért az Atyától hallott, és tanult, én hozzám jő. ¹

1. Ésa 54,13 Jer 31,33-34

⁴⁶ Nem hogy az Atyát valaki látta, csak az, a ki Istentől van, az látta az Atyát. ¹

1. Ján 1,18 Mát 11,27 Luk 10,22

⁴⁷ Bizony, bizony mondom néktek: A ki én bennem hisz, örök élete van annak. ¹

1. Ján 6,40

⁴⁸ Én vagyok az életnek kenyere. ¹

1. Mát 26,3 Márk 14,1 Luk 22,2

⁴⁹ A ti atyáitok a mannát ették a pusztában, és meghaltak. ¹

1. Ján 6,31

⁵⁰ Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá, hogy kiki egyék belőle és meg ne haljon. ¹

1. Mát 15,24 Ján 4,22 Róm 1,16 Róm 15,18

⁵¹ Én vagyok amaz élő kenyér, a mely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, a melyet én adok, az én testem, a melyet én adok a világ életéért. ¹

1. Ján 3,13

⁵² Tusakodának azért a zsidók egymás között, mondván: Mimódon adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk? ¹

1. 1Kor 15,20-23

⁵³ Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem iszszátok az ő vérét, nincs élet bennetek. ¹

1. Mát 26,6 Márk 14,3

⁵⁴ A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon. ¹

1. Ján 4,14

⁵⁵ Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital. ¹

1. Márk 15,1

⁵⁶ A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban. ¹

1. Ján 15,5

⁵⁷ A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam. ¹

1. Márk 11,28

⁵⁸ Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá; nem úgy, a mint a ti atyáitok evék a mannát és meghalának: a ki ezt a kenyeret eszi, él örökké. ¹

1. Ján 3,13

⁵⁹ Ezeket mondá a zsinagógában, a mikor tanít vala Kapernaumban.

⁶⁰ Sokan azért, a kik hallák ezeket az ő tanítványai közül, mondának: Kemény beszéd ez; ki hallgathatja őt? ¹

1. Péld 15,29 Péld 28,9 Ésa 1,15

⁶¹ Tudván pedig Jézus ő magában, hogy e miatt zúgolódnak az ő tanítványai, monda nékik: Titeket ez megbotránkoztat? ¹

1. Ján 11,43-44

⁶² Hát ha meglátjátok az embernek Fiát felszállani oda, a hol elébb vala?! ¹

1. Márk 16,19 Luk 24,51 Csel 1,9

⁶³ A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet. ¹

1. 2Kor 3,6

⁶⁴ De vannak némelyek közöttetek, a kik nem hisznek. Mert eleitől fogva tudta Jézus, kik azok, a kik nem hisznek, és ki az, a ki elárulja őt. ¹

1. Ján 2,25

⁶⁵ És monda: Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet én hozzám, hanemha az én Atyámtól van megadva néki. ¹

1. Ján 6,44

⁶⁶ Ettől fogva sokan visszavonulának az ő tanítványai közül és nem járnak vala többé ő vele. ¹

1. Ján 4,26

Péter vallástétele

⁶⁷ Monda azért Jézus a tizenkettőnek: Vajjon ti is el akartok-é menni? ¹

1. Zak 9,9

⁶⁸ Felele néki Simon Péter: Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van te nálad. ¹

1. Ésa 6,9-10 Mát 13,14-15

⁶⁹ És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia. ¹

1. Mát 16,16 Márk 8,29 Luk 9,20

⁷⁰ Felele nékik Jézus: Nem én választottalak-é ki titeket, a tizenkettőt? és egy közületek ördög. ¹

1. Jer 20,9

⁷¹ Értette pedig Júdás Iskáriótest, Simon fiát, mert ez akarta őt elárulni, noha egy volt a tizenkettő közül.

Krisztus beszél sátoros ünnepen az ő tudományáról, Atyjához meneteléről és a Szentlélekről. A népnek és a farizeusoknak felőle való vélekedése

¹ És ezek után Galileában jár vala Jézus; mert nem akar vala Júdeában járni, mivelhogy azon igyekezének a Júdeabeliek, hogy őt megöljék.

² Közel vala pedig a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep. ¹

1. 3Móz 23,24

³ Mondának azért néki az ő atyjafiai: Menj el innen, és térj Júdeába, hogy a te tanítványaid is lássák a te dolgaidat, a melyeket cselekszel. ¹

1. Ésa 37,16-20

⁴ Mert senki sem cselekszik titkon semmit, a ki maga ismeretessé akar lenni. Ha ilyeneket cselekszel, mutasd meg magadat a világnak. ¹

1. Ján 17,1

⁵ Mert az ő atyjafiai sem hivének benne. ¹

1. Márk 3,21

⁶ Monda azért nékik Jézus: Az én időm még nincs itt; a ti időtök pedig mindig készen van. ¹

1. Mát 10,39 Mát 16,25 Márk 8,35 Luk 9,24 Luk 17,33

⁷ Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl; mert én bizonyságot teszek felőle, hogy az ő cselekedetei gonoszak. ¹

1. Ján 15,18

⁸ Ti menjetek fel erre az ünnepre: én még nem megyek fel erre az ünnepre; mert az én időm még nem tölt be. ¹

1. Ján 8,20

⁹ Ezeket mondván pedig nékik, marada Galileában. ¹

1. Ján 14,3 Márk 16,20 Zsid 2,4

¹⁰ A mint pedig felmenének az ő atyjafiai, akkor ő is felméne az ünnepre, nem nyilvánosan, hanem mintegy titkon. ¹

1. Ésa 40,11 Ezék 34,23 Ezék 37,24

¹¹ A zsidók azért keresik vala őt az ünnepen, és mondának: Hol van ő? ¹

1. Ján 11,56

¹² És a sokaságban nagy zúgás vala ő miatta. Némelyek azt mondják vala, hogy jó ember; mások pedig azt mondják vala: Nem, hanem a népnek hitetője. ¹

1. Ján 9,16 Ján 10,19

¹³ Mindamellett senki sem beszélt vala nyiltan ő felőle a zsidóktól való félelem miatt. ¹

1. Ján 9,22 Ján 12,42 Ján 19,38

¹⁴ Már-már az ünnep közepén azonban felméne Jézus a templomba, és tanít vala. ¹

1. Ján 7,29

¹⁵ És csodálkozának a zsidók, mondván: Mimódon tudja ez az írásokat, holott nem tanulta?! ¹

1. Ésa 49,6 Luk 2,30-32 Eféz 2,12-13

¹⁶ Felele nékik Jézus és monda: Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, a ki küldött engem. ¹

1. Ján 8,28-42 Ján 12,49 Ján 14,10-24

¹⁷ Ha valaki cselekedni akarja az ő akaratát, megismerheti e tudományról, vajjon Istentől van-é, vagy én magamtól szólok?

¹⁸ A ki magától szól, a maga dicsőségét keresi; a ki pedig annak dicsőségét keresi, a ki küldte őt, igaz az, és nincs abban hamisság. ¹

1. Ján 7,12 Ján 9,16

¹⁹ Nem Mózes adta-é néktek a törvényt? és senki sem teljesíti közületek a törvényt. Miért akartok engem megölni? ¹

1. 2Móz 20,1-13

²⁰ Felele a sokaság és monda: Ördög van benned. Ki akar téged megölni? ¹

1. Ján 8,48 Ján 10,20

²¹ Felele Jézus és monda nékik: Egy dolgot cselekvém, és mindnyájan csodáljátok. ¹

1. Ján 5,8

²² Azért Mózes adta néktek a körülmetélkedést (nem mintha Mózestől való volna, hanem az atyáktól): és szombaton körülmetélitek az embert. ¹

1. 1Móz 17,10 3Móz 12,3

²³ Ha körülmetélhető az ember szombaton, hogy a Mózes törvénye meg ne romoljon; én rám haragusztok-é, hogy egy embert egészen meggyógyítottam szombaton? ¹

1. Ján 7,48

²⁴ Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek! ¹

1. 5Móz 1,17

²⁵ Mondának azért némelyek a jeruzsálemiek közül: Nem ez-é az, a kit meg akarnak ölni?

²⁶ És ímé nyiltan szól, és semmit sem szólnak néki. Talán bizony megismerték a főemberek, hogy bizony ez a Krisztus? ¹

1. Ján 7,14

²⁷ De jól tudjuk, honnan való ez; mikor pedig eljő a Krisztus, senki sem tudja, honnan való. ¹

1. Mát 13,55 Márk 6,3 Luk 4,22

²⁸ Kiálta azért Jézus a templomban, tanítván és mondván: Mind engem ismertek, mind azt tudjátok, honnan való vagyok; és én magamtól nem jöttem, de igaz az, a ki engem elküldött, a kit ti nem ismertek. ¹

1. Ján 8,42

²⁹ Én azonban ismerem őt, mert ő tőle vagyok, és ő küldött engem. ¹

1. Ján 10,15 Mát 11,27

³⁰ Akarják vala azért őt megfogni; de senki sem veté reá a kezét, mert nem jött még el az ő órája. ¹

1. Ján 7,6

³¹ A sokaság közül pedig sokan hivének ő benne; és azt mondják vala, hogy: A Krisztus mikor eljő, tehet-é majd több csodát azoknál, a melyeket ez tett? ¹

1. Ján 19,12

³² Meghallák a farizeusok, a mint a sokaság ezeket suttogja vala felőle; és szolgákat küldének a farizeusok és a főpapok, hogy fogják meg őt. ¹

1. Ján 5,18 Ján 8,38 Ján 10,33 Mát 26,65 Fil 2,6

³³ Monda azért nékik Jézus: Egy kevés ideig még veletek vagyok, és majd ahhoz megyek, a ki elküldött engem. ¹

1. Ján 13,33

³⁴ Kerestek majd engem, és nem találtok meg, és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda. ¹

1. Ján 8,21 Ján 13,33

³⁵ Mondának azért a zsidók magok között: Hová akar ez menni, hogy mi majd nem találjuk meg őt? Vajjon a görögök közé szóródottakhoz akar-é menni, és a görögöket tanítani? ¹

1. Ján 12,7-11 Ján 16,23-28

³⁶ Micsoda beszéd ez, a melyet monda: Kerestek majd engem, és nem találtok meg; és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda?

³⁷ Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jőjjön én hozzám, és igyék. ¹

1. 3Móz 23,36

³⁸ A ki hisz én bennem, a mint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből. ¹

1. Ésa 58,11

³⁹ Ezt pedig mondja vala a Lélekről, a melyet veendők valának az ő benne hívők: mert még nem vala Szent Lélek; mivelhogy Jézus még nem dicsőítteték meg. ¹

1. Ján 16,7 Jóel 2,28 Csel 2,17

⁴⁰ Sokan azért a sokaság közül, a mint hallák e beszédet, ezt mondják vala: Bizonynyal ez ama Próféta. ¹

1. Ján 6,14 Luk 7,16

⁴¹ Némelyek mondának: Ez a Krisztus. Mások pedig mondának: Csak nem Galileából jön el a Krisztus? ¹

1. Ján 1,47

⁴² Nem az írás mondta-é, hogy a Dávid magvából, és Bethlehemből, ama városból jön el a Krisztus, a hol Dávid vala? ¹

1. Mik 5,2 Mát 2,5

⁴³ Hasonlás lőn azért ő miatta a sokaságban. ¹

1. Ján 9,16 Ján 10,19

⁴⁴ Némelyek pedig közűlök akarják vala őt megfogni, de senki sem veté reá a kezét. ¹

1. Mát 23,8-10

⁴⁵ Elmenének azért a szolgák a főpapokhoz és farizeusokhoz; és mondának azok ő nékik: Miért nem hoztátok el őt? ¹

1. Ján 4,19

⁴⁶ Felelének a szolgák: Soha ember úgy nem szólott, mint ez az ember! ¹

1. Mát 7,28

⁴⁷ Felelének azért nékik a farizeusok: Vajjon ti is el vagytok-é hitetve? ¹

1. Ján 15,20 Mát 10,24 Luk 6,40

⁴⁸ Vajjon a főemberek vagy a farizeusok közül hitt-é benne valaki? ¹

1. Ján 12,42

⁴⁹ De ez a sokaság, a mely nem ismeri a törvényt, átkozott! ¹

1. Ján 10,31-39

⁵⁰ Monda nékik Nikodémus, a ki éjjel ment vala ő hozzá, a ki egy vala azok közül: ¹

1. Ján 3,1 Ján 19,39

⁵¹ Vajjon a mi törvényünk kárhoztatja-é az embert, ha előbb ki nem hallgatja és nem tudja, hogy mit cselekszik? ¹

1. 5Móz 1,17 5Móz 17,4

⁵² Felelének és mondának néki: Vajjon te is Galileus vagy-é? Tudakozódjál és lásd meg, hogy Galileából nem támadt próféta. ¹

1. Mát 26,21 Márk 14,18 Luk 22,21

⁵³ És mindnyájan haza menének. ¹

1. Luk 2,1

A házasságtörő nő

¹ Jézus pedig elméne az Olajfák hegyére. ¹

1. Ján 21,20

² Jó reggel azonban ismét ott vala a templomban, és az egész nép hozzá méne; és leülvén, tanítja vala őket.

³ Az írástudók és a farizeusok pedig egy asszonyt vivének hozzá, a kit házasságtörésen kaptak vala, és a középre állítván azt, ¹

1. Márk 13,2 Márk 13,9

⁴ Mondának néki: Mester, ez az asszony tetten kapatott, mint házasságtörő. ¹

1. Mát 5,11-12 Luk 6,22-23 Fil 1,29

⁵ A törvényben pedig megparancsolta nékünk Mózes, hogy az ilyenek köveztessenek meg: te azért mit mondasz? ¹

1. 3Móz 20,10 5Móz 22,22

⁶ Ezt pedig azért mondák, hogy megkísértsék őt, hogy legyen őt mivel vádolniok. Jézus pedig lehajolván, az ujjával ír vala a földre. ¹

1. Ján 4,34-35

⁷ De mikor szorgalmazva kérdezék őt, felegyenesedve monda nékik: A ki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ. ¹

1. Ján 12,6

⁸ És újra lehajolván, írt vala a földre.

⁹ Azok pedig ezt hallván és a lelkiismeret által vádoltatván, egymásután kimenének a vénektől kezdve mind az utolsóig; és egyedül Jézus maradt vala és az asszony a középen állva. ¹

1. Ján 1,14 Ján 4,33 Ján 5,42

¹⁰ Mikor pedig Jézus felegyenesedék és senkit sem láta az asszonyon kívül, monda néki: Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged? ¹

1. Ján 8,5-26 Ján 21,8

¹¹ Az pedig monda: Senki, Uram! Jézus pedig monda néki: Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél! ¹

1. Ján 5,14

Jézus a világ világossága

¹² Ismét szóla azért hozzájok Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága: a ki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága. ¹

1. Ján 1,4-5 Ján 1,9 Ján 9,5 Ján 12,46

¹³ Mondának azért néki a farizeusok: Te magadról teszel bizonyságot; a te bizonyságtételed nem igaz.

¹⁴ Felele Jézus és monda nékik: Ha magam teszek is bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem igaz; mert tudom honnan jöttem és hová megyek; ti pedig nem tudjátok honnan jövök és hová megyek. ¹

1. Ján 5,31

¹⁵ Ti test szerint ítéltek, én nem ítélek senkit. ¹

1. Ján 6,69

¹⁶ De ha ítélek is én, az én ítéletem igaz; mert én nem egyedül vagyok, hanem én és az Atya, a ki küldött engem. ¹

1. Mát 26,34 Márk 14,30 Luk 22,34

¹⁷ A ti törvényetekben is meg van pedig írva, hogy két ember bizonyságtétele igaz. ¹

1. 5Móz 17,6 5Móz 19,15

¹⁸ Én vagyok a ki bizonyságot teszek magamról, és bizonyságot tesz rólam az Atya, a ki küldött engem. ¹

1. Jer 26,11

¹⁹ Mondának azért néki: Hol van a te Atyád? Felele Jézus: Sem engem nem ismertek, sem az én Atyámat; ha engem ismernétek, az én Atyámat is ismernétek. ¹

1. Ján 12,26 Ján 17,24 1Thess 4,17

²⁰ Ezeket a beszédeket mondá Jézus a kincstartó helyen, a mikor tanít vala a templomban; és senki sem fogta meg őt, mert még nem jött el az ő órája. ¹

1. Ján 7,8

Beszéd a zsidók hitetlensége ellen

²¹ Ismét monda azért nékik Jézus: Én elmegyek, és kerestek majd engem, és a ti bűneitekben fogtok meghalni: a hová én megyek, ti nem jöhettek oda. ¹

1. Ján 7,34

²² Mondának azért a zsidók: Avagy megöli-é magát, hogy azt mondja: A hová én megyek, ti nem jöhettek oda?

²³ És monda nékik: Ti innét alól valók vagytok, én onnét felül való vagyok; ti e világból valók vagytok, én nem vagyok e világból való. ¹

1. Ján 3,31

²⁴ Azért mondám néktek, hogy a ti bűneitekben haltok meg: mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok a ti bűneitekben. ¹

1. Ján 3,18

²⁵ Mondának azért néki: Ki vagy te? És monda nékik Jézus: A mit eleitől fogva mondok is néktek. ¹

1. Ján 12,45

²⁶ Sok beszélni és ítélni valóm van felőletek: de igaz az, a ki küldött engem; és én azokat beszélem a világnak, a miket tőle hallottam vala. ¹

1. Ján 7,28

²⁷ Nem vevék észre, hogy az Atyáról szól vala nékik. ¹

1. 1Móz 15,14

²⁸ Monda azért nékik Jézus: Mikor felemelitek az embernek Fiát, akkor megismeritek, hogy én vagyok és semmit sem cselekszem magamtól, hanem a mint az Atya tanított engem, úgy szólok. ¹

1. Ján 3,14 Ján 12,32

²⁹ És a ki küldött engem, én velem van. Nem hagyott engem az Atya egyedül, mert én mindenkor azokat cselekszem, a melyek néki kedvesek. ¹

1. Ján 15,7-16 Ján 16,23-24 Mát 7,7 Márk 11,24

³⁰ A mikor ezeket mondá, sokan hivének ő benne. ¹

1. Ján 7,31

³¹ Monda azért Jézus a benne hívő zsidóknak: Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonynyal az én tanítványaim vagytok;

³² És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket. ¹

1. 1Móz 42,2-3

³³ Felelének néki: Ábrahám magva vagyunk, és nem szolgáltunk soha senkinek: mimódon mondod te, hogy szabadokká lesztek? ¹

1. 1Móz 45,1-3

³⁴ Felele nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, a ki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek. ¹

1. 2Pét 2,19

³⁵ A szolga pedig nem marad mindörökké a házban: a Fiú marad ott mindörökké. ¹

1. Mát 26,3 Márk 14,1 Luk 22,2

³⁶ Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek. ¹

1. Ján 17,21-23

³⁷ Tudom, hogy Ábrahám magva vagytok; de meg akartok engem ölni, mert az én beszédemnek nincs helye nálatok. ¹

1. Ján 18,14

³⁸ Én azt beszélem, a mit az én Atyámnál láttam; ti is azt cselekszitek azért, a mit a ti atyátoknál láttatok. ¹

1. Ján 5,18

³⁹ Felelének és mondának néki: A mi atyánk Ábrahám. Monda nékik Jézus: Ha Ábrahám gyermekei volnátok, az Ábrahám dolgait cselekednétek.

⁴⁰ Ámde meg akartok engem ölni, olyan embert, a ki az igazságot beszéltem néktek, a melyet az Istentől hallottam. Ábrahám ezt nem cselekedte. ¹

1. Ján 7,16

⁴¹ Ti a ti atyátok dolgait cselekszitek. Mondának azért néki: Mi nem paráznaságból születtünk; egy atyánk van, az Isten. ¹

1. Mát 26,3 Márk 14,1 Luk 22,2

⁴² Monda azért nékik Jézus: Ha az Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem: mert én az Istentől származtam és jöttem; mert nem is magamtól jöttem, hanem ő küldött engem. ¹

1. Ján 7,28

⁴³ Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem hallgatjátok az én szómat. ¹

1. 2Móz 2,11-12

⁴⁴ Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja. ¹

1. 1Ján 3,8

⁴⁵ Mivelhogy pedig én igazságot szólok, nem hisztek nékem. ¹

1. Ján 13,19

⁴⁶ Ki vádol engem közületek bűnnel? Ha pedig igazságot szólok: miért nem hisztek ti nékem? ¹

1. Mát 26,6 Márk 14,3

⁴⁷ A ki az Istentől van, hallgatja az Isten beszédeit; azért nem hallgatjátok ti, mert nem vagytok az Istentől valók. ¹

1. 1Ján 4,6

⁴⁸ Felelének azért a zsidók és mondának néki: Nem jól mondjuk-é mi, hogy te Samaritánus vagy, és ördög van benned? ¹

1. Ján 7,20 Ján 10,20

⁴⁹ Felele Jézus: Nincs én bennem ördög; hanem tisztelem az én Atyámat, és ti gyaláztok engem. ¹

1. 2Móz 2,15 2Móz 2,21-22

⁵⁰ Pedig én nem keresem az én dicsőségemet: van a ki keresi és megítéli. ¹

1. Ján 13,10

⁵¹ Bizony, bizony mondom néktek, ha valaki megtartja az én beszédemet, nem lát halált soha örökké. ¹

1. Ján 5,24

⁵² Mondának azért néki a zsidók: Most értettük meg, hogy ördög van benned. Ábrahám meghalt, a próféták is; és te azt mondod: Ha valaki megtartja az én beszédemet, nem kóstol halált örökké. ¹

1. Ján 8,48

⁵³ Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál Ábrahámnál, a ki meghalt? A próféták is meghaltak: kinek állítod te magadat? ¹

1. 5Móz 15,11 Mát 26,11 Márk 14,7

⁵⁴ Felele Jézus: Ha én dicsőítem magamat, az én dicsőségem semmi: az én Atyám az, a ki dicsőít engem, a kiről ti azt mondjátok, hogy a ti Istenetek, ¹

1. Ján 12,28

⁵⁵ És nem ismeritek őt: de én ismerem őt; és ha azt mondom, hogy nem ismerem őt, hozzátok hasonlóvá, hazuggá leszek: de ismerem őt, és az ő beszédét megtartom. ¹

1. Ján 8,27

⁵⁶ Ábrahám a ti atyátok örvendezett, hogy meglátja az én napomat; látta is, és örült. ¹

1. 2Móz 15,25 2Móz 17,5-6

⁵⁷ Mondának azért néki a zsidók: Még ötven esztendős nem vagy, és Ábrahámot láttad? ¹

1. Ján 14,15

⁵⁸ Monda nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok. ¹

1. Mát 21,9 Márk 11,9 Luk 19,38 Zsolt 118,26

⁵⁹ Köveket ragadának azért, hogy reá hajigálják; Jézus pedig elrejtőzködék, és kiméne a templomból, átmenvén közöttük; és ilyen módon eltávozék. ¹

1. Ján 10,31

A vakon született meggyógyítása

¹ És a mint eltávozék, láta egy embert, a ki születésétől fogva vak vala. ¹

1. Zak 9,9

² És kérdezék őt a tanítványai, mondván: Mester, ki vétkezett, ez-é vagy ennek szülei, hogy vakon született? ¹

1. 2Móz 32,2-6

³ Felele Jézus: Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei; hanem, hogy nyilvánvalókká legyenek benne az Isten dolgai. ¹

1. Jer 19,13 Róm 1,25

⁴ Nékem cselekednem kell annak dolgait, a ki elküldött engem, a míg nappal van: eljő az éjszaka, mikor senki sem munkálkodhatik. ¹

1. Mát 28,19

⁵ Míg e világon vagyok, e világ világossága vagyok. ¹

1. Ján 8,12

⁶ Ezeket mondván, a földre köpe, és az ő nyálából sárt csinála, és rákené a sarat a vak szemeire, ¹

1. Ján 7,7

⁷ És monda néki: Menj el, mosakodjál meg a Siloám tavában (a mi azt jelenti: Küldött). Elméne azért és megmosakodék, és megjöve látva. ¹

1. Ján 1,45

⁸ A szomszédok azért, és a kik az előtt látták azt, hogy vak vala, mondának: Nem ez-é az, a ki itt szokott ülni és koldulni? ¹

1. Ján 13,16 Mát 10,24 Luk 6,40

⁹ Némelyek azt mondák, hogy: Ez az; mások pedig, hogy: Hasonlít hozzá. Ő azt mondá, hogy: Én vagyok az. ¹

1. Ján 17,1

¹⁰ Mondának azért néki: Mimódon nyiltak meg a te szemeid? ¹

1. Ján 9,41 Luk 12,47-48

¹¹ Felele az és monda: Egy ember, a kit Jézusnak mondanak, sarat készíte és rákené a szemeimre, és monda nékem: Menj el a Siloám tavára és mosódjál meg; miután pedig elmenék és megmosakodám, megjöve látásom. ¹

1. Mát 10,39 Mát 16,25 Márk 8,35 Luk 9,24 Luk 17,33

¹² Mondának azért néki: Hol van az? Monda: Nem tudom. ¹

1. Ján 14,3 Ján 17,24 1Thess 4,17

A farizeusok vizsgálata a vakon született ellen

¹³ Vivék őt, a ki előbb még vak volt, a farizeusokhoz. ¹

1. Zsolt 69,5

¹⁴ Mikor pedig Jézus a sarat csinálá és felnyitá ennek szemeit, szombat vala. ¹

1. Ján 14,26 Ján 16,7 Luk 24,49

¹⁵ Szintén a farizeusok is megkérdezék azért őt, mimódon jött meg a látása? Ő pedig monda nékik: Sarat tőn szemeimre, és megmosakodám, és látok. ¹

1. Csel 1,22 Csel 5,32

¹⁶ Mondának azért némelyek a farizeusok közül: Ez az ember nincsen Istentől, mert nem tartja meg a szombatot. Mások mondának: Mimódon tehet bűnös ember ilyen jeleket? És hasonlás lőn közöttük. ¹

1. Ján 7,12-43 Ján 10,19

¹⁷ Újra mondának a vaknak: Te mit szólsz ő róla, hogy megnyitá a szemeidet? Ő pedig monda: Hogy próféta.

¹⁸ Nem hivék azért a zsidók róla, hogy vak vala és megjöve a látása, mígnem előhívák annak szüleit, a kinek megjöve a látása, ¹

1. Ján 3,14 Ján 8,28

¹⁹ És megkérdezék azokat, mondván: Ez a ti fiatok, a kiről azt mondjátok, hogy vakon született? mimódon lát hát most? ¹

1. Mát 9,15 Márk 2,19 Luk 5,34

²⁰ Felelének nékik annak szülei és mondának: Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született: ¹

1. 2Sám 7,13 Zsolt 72,17 Zsolt 89,29-36 Zsolt 110,4 Ésa 9,6-7 Ezék 37,25 Dán 2,44 Dán 7,14-27

²¹ De mimódon lát most, nem tudjuk; vagy ki nyitotta meg a szemeit, mi nem tudjuk: elég idős már ő; őt kérdezzétek; ő beszéljen magáról. ¹

1. Ján 1,9

²² Ezeket mondák annak szülei, mivelhogy félnek vala a zsidóktól: mert megegyeztek már a zsidók, hogy ha valaki Krisztusnak vallja őt, rekesztessék ki a gyülekezetből. ¹

1. Ján 7,13 Ján 12,42 Ján 19,38

²³ Ezért mondák annak szülei, hogy: Elég idős, őt kérdezzétek.

²⁴ Másodszor is szólíták azért az embert, a ki vak vala, és mondának néki: Adj dicsőséget az Istennek; mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös. ¹

1. Ésa 53,1

²⁵ Felele azért az és monda: Ha bűnös-é, nem tudom: egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok. ¹

1. Mát 10,23

²⁶ Újra mondák pedig néki: Mit csinált veled? Mimódon nyitotta meg a szemeidet? ¹

1. Ésa 6,9 Mát 13,14 Márk 4,12 Luk 8,10 Csel 28,27 Róm 11,8

²⁷ Felele nékik: Már mondám néktek és nem hallátok: miért akarjátok újra hallani? avagy ti is az ő tanítványai akartok lenni? ¹

1. Ésa 6,1

²⁸ Szidalmazák azért őt és mondának: Te vagy annak a tanítványa; mi pedig a Mózes tanítványai vagyunk. ¹

1. Ján 7,48

²⁹ Mi tudjuk, hogy Mózessel beszélt az Isten: erről pedig azt sem tudjuk, honnan való. ¹

1. Ján 8,14

³⁰ Felele az ember és monda nékik: Bizony csodálatos az, hogy ti nem tudjátok honnan való, és az én szemeimet megnyitotta. ¹

1. Ján 17,10

³¹ Pedig tudjuk, hogy az Isten nem hallgatja meg a bűnösöket; hanem ha valaki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi, azt hallgatja meg. ¹

1. Péld 15,29 Péld 28,9 Ésa 1,15

³² Öröktől fogva nem hallaték, hogy vakon szülöttnek szemeit valaki megnyitotta volna. ¹

1. Ján 8,12 Ján 9,5

³³ Ha ez nem Istentől volna, semmit sem cselekedhetnék. ¹

1. Ján 3,17

³⁴ Felelének és mondának néki: Te mindenestől bűnben születtél, és te tanítasz minket? És kiveték őt. ¹

1. Ján 9,22

³⁵ Meghallá Jézus, hogy kiveték azt; és találkozván vele, monda néki: Hiszel-é te az Isten Fiában? ¹

1. Ján 14,10

³⁶ Felele az és monda: Ki az, Uram, hogy higyjek benne?

³⁷ Monda pedig néki Jézus: Láttad is őt, és a ki beszél veled, az az. ¹

1. Ján 4,26

³⁸ Az pedig monda: Hiszek, Uram. És imádá Őt. ¹

1. Ján 14,13 Ján 15,16 Mát 7,7 Mát 21,22 Márk 11,24 Luk 11,9 Jak 1,5

³⁹ És monda Jézus: Ítélet végett jöttem én e világra, hogy a kik nem látnak, lássanak; és a kik látnak, vakok legyenek. ¹

1. Ésa 6,9-10 Mát 13,14-15

⁴⁰ És hallák ezeket némely farizeusok, a kik vele valának, és mondának néki: Avagy mi is vakok vagyunk-é?

⁴¹ Monda nékik Jézus: Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök; ámde azt mondjátok, hogy látunk: azért a ti bűnötök megmarad.

A jó Pásztorról és az ő juhairól

¹ Bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló. ¹

1. Ján 17,8

² A ki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az.

³ Ennek az ajtónálló ajtót nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket.

⁴ És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját. ¹

1. Ján 10,27

⁵ Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját. ¹

1. Ján 13,10

⁶ Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi az, a mit szól vala nékik. ¹

1. Ján 6,64

⁷ Újra monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja. ¹

1. 1Kir 8,41-42

⁸ Mindazok, a kik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájok a juhok. ¹

1. Mát 23,8-10

⁹ Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál. ¹

1. Ján 3,35 Ján 13,3

¹⁰ A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek. ¹

1. 1Ján 5,20

¹¹ Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért. ¹

1. Ésa 40,11 Ezék 34,23 Ezék 37,24

¹² A béres pedig és a ki nem pásztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat. ¹

1. Ésa 53,7-8

¹³ A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra. ¹

1. Zsolt 41,10

¹⁴ Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim, ¹

1. Ján 10,27

¹⁵ A miként ismer engem az Atya, és én is ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért. ¹

1. Ján 7,29

¹⁶ Más juhaim is vannak nékem, a melyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy pásztor. ¹

1. Ésa 49,6 Luk 2,30-32 Eféz 2,12-13

¹⁷ Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt. ¹

1. Ésa 53,12

¹⁸ Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól. ¹

1. Ján 21,20

¹⁹ Újra hasonlás lőn a zsidók között e beszédek miatt. ¹

1. Ján 7,12 Ján 9,16

²⁰ És sokan mondják vala közülök: Ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok reá? ¹

1. Ján 7,20 Ján 8,48

²¹ Mások mondának: Ezek nem ördöngősnek beszédei. Vajjon az ördög megnyithatja-é a vakok szemeit?

²² Lőn pedig Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe: és tél vala;

²³ És Jézus a templomban, a Salamon tornáczában jár vala.

²⁴ Körülvevék azért őt a zsidók, és mondának néki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyilván! ¹

1. Ján 12,6

²⁵ Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam. ¹

1. Ján 10,38 Ján 5,36

²⁶ De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok. A mint megmondtam néktek: ¹

1. Zsid 9,14

²⁷ Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem: ¹

1. Ján 10,14

²⁸ És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből. ¹

1. Ján 6,39 Ján 17,12 Ján 18,9

²⁹ Az én Atyám, a ki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből. ¹

1. Ján 15,12 3Móz 19,18 Mát 22,39 Gal 6,2 Jak 2,8 1Pét 1,22 1Ján 2,5 1Ján 2,8-10 1Ján 3,11 1Ján 4,16-21

³⁰ Én és az Atya egy vagyunk. ¹

1. Ján 17,11

³¹ Ismét köveket ragadának azért a zsidók, hogy megkövezzék őt. ¹

1. Ján 8,59

³² Felele nékik Jézus: Sok jó dolgot mutattam néktek az én Atyámtól; azok közül melyik dologért köveztek meg engem?

³³ Felelének néki a zsidók, mondván: Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat. ¹

1. Ján 5,18 Ján 8,38 Ján 10,33 Mát 26,65 Fil 2,6

³⁴ Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok? ¹

1. Zsolt 82,6

³⁵ Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható),

³⁶ Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?! ¹

1. Ján 12,26 Ján 17,24 1Thess 4,17

³⁷ Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higyjetek nékem;

³⁸ Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én ő benne vagyok. ¹

1. Ján 10,25

³⁹ Ismét meg akarák azért őt fogni; de kiméne az ő kezökből. ¹

1. Gal 1,17

⁴⁰ És újra elméne túl a Jordánon, arra a helyre, a hol János először keresztelt vala; és ott marada. ¹

1. Ján 1,28 Ján 3,23

⁴¹ És sokan menének ő hozzá és mondják vala, hogy: János nem tett ugyan semmi csodát; de mindaz, a mit János e felől mondott, igaz vala. ¹

1. Gal 1,23

⁴² És sokan hivének ott ő benne. ¹

1. Ján 12,45

Lázár feltámasztása

¹ Vala pedig egy beteg, Lázár, Bethániából, Máriának és az ő testvérének, Márthának falujából. ¹

1. Luk 10,38-39

² Az a Mária volt pedig az, a kinek a testvére Lázár beteg vala, a ki megkente vala az Urat kenettel és a hajával törlé meg annak lábait. ¹

1. Ján 12,1 Mát 26,7 Márk 14,3

³ Küldének azért a testvérek ő hozzá, mondván: Uram, ímé, a kit szeretsz, beteg. ¹

1. 2Kor 11,32-33

⁴ Jézus pedig, a mikor ezt hallotta, monda: Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségére való, hogy dicsőíttessék általa az Istennek Fia. ¹

1. Ján 15,7-16 Ján 16,23-24 Mát 7,7 Márk 11,24

⁵ Szereti vala pedig Jézus Márthát és annak nőtestvérét, és Lázárt. ¹

1. Ján 11,49-50

⁶ Mikor azért meghallá, hogy beteg, akkor két napig marada azon a helyen, a hol vala. ¹

1. Mát 26,58 Márk 14,54 Luk 22,54

⁷ Ez után aztán monda tanítványainak: Menjünk ismét Júdeába.

⁸ Mondának néki a tanítványok: Mester, most akarnak vala téged megkövezni a Júdabeliek, és újra oda mégy? ¹

1. Ján 10,31-39

⁹ Felele Jézus: Avagy nem tizenkét órája van-é a napnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja e világnak világosságát.

¹⁰ De a ki éjjel jár, megbotlik, mert nincsen abban világosság.

¹¹ Ezeket mondá; és ezután monda nékik: Lázár, a mi barátunk, elaludt; de elmegyek, hogy felköltsem őt. ¹

1. Ján 17,21-23

¹² Mondának azért az ő tanítványai: Uram, ha elaludt, meggyógyul.

¹³ Pedig Jézus annak haláláról beszélt; de ők azt hitték, hogy álomnak alvásáról szól.

¹⁴ Ekkor azért nyilván monda nékik Jézus: Lázár megholt.

¹⁵ És örülök, hogy nem voltam ott, ti érettetek, hogy higyjetek. De menjünk el ő hozzá! ¹

1. Ján 7,16

¹⁶ Monda azért Tamás, a ki Kettősnek mondatik, az ő tanítványtársainak: Menjünk el mi is, hogy meghaljunk vele. ¹

1. Mát 26,69 Márk 14,66-67 Luk 22,56

¹⁷ Elmenvén azért Jézus, úgy találá, hogy az már négy napja vala sírban. ¹

1. Ján 15,26 Ján 16,7

¹⁸ Bethánia pedig közel vala Jeruzsálemhez, mintegy tizenöt futamatnyira; ¹

1. Mát 26,74 Márk 14,72 Luk 22,60

¹⁹ És a zsidók közül sokan mentek vala Márthához és Máriához, hogy vigasztalják őket az ő testvérök felől. ¹

1. Ján 11,3

²⁰ Mártha azért, a mint hallja vala, hogy Jézus jő, elébe méne; Mária pedig otthon ül vala. ¹

1. Ján 13,19

²¹ Monda azért Mártha Jézusnak: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.

²² De most is tudom, hogy a mit csak kérsz az Istentől, megadja néked az Isten.

²³ Monda néki Jézus: Feltámad a te testvéred. ¹

1. Mát 20,19 Márk 10,33 Luk 18,32

²⁴ Monda néki Mártha: Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor az utolsó napon. ¹

1. Ján 5,29 Dán 12,2

²⁵ Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él; ¹

1. Ján 13,10

²⁶ És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt?

²⁷ Monda néki: Igen Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Istennek Fia, a ki e világra jövendő vala. ¹

1. Ján 6,69

²⁸ És a mint ezeket mondotta vala, elméne, és titkon szólítá az ő testvérét Máriát, mondván: A Mester itt van és hív téged.

²⁹ Mihelyt ez hallá, felkele hamar és hozzá méne. ¹

1. Ján 14,13 Ján 16,23 1Ján 3,22

³⁰ Jézus pedig nem ment vala még be a faluba, hanem azon a helyen vala, a hová Mártha elébe ment vala. ¹

1. Mát 27,15 Márk 15,6 Luk 23,17

³¹ A zsidók azért, a kik ő vele otthon valának és vigasztalák őt, látván, hogy Mária hamar felkél és kimegy vala, utána menének, ezt mondván: A sírhoz megy, hogy ott sírjon. ¹

1. Mát 27,21 Márk 15,11 Luk 23,18 Csel 3,14

³² Mária azért, a mint oda ére, a hol Jézus vala, meglátván őt, az ő lábaihoz esék, mondván néki: Uram, ha itt voltál volna, nem halt volna meg az én testvérem. ¹

1. Ján 14,15

³³ Jézus azért, a mint látja vala, hogy az sír és sírnak a vele jött zsidók is, elbúsula lelkében és igen megrendüle.

³⁴ És monda: Hová helyeztétek őt? Mondának néki: Uram, jer és lásd meg! ¹

1. Eféz 5,2

³⁵ Könnyekre fakadt Jézus. ¹

1. 3Móz 11,1 5Móz 14,7-19 Ezék 4,14

³⁶ Mondának azért a zsidók: Ímé, mennyire szerette őt!

³⁷ Némelyek pedig mondának közülök: Nem megtehette volna-é ez, a ki a vaknak szemét felnyitotta, hogy ez ne haljon meg?

³⁸ Jézus pedig újra felindulva magában, oda megy vala a sírhoz. Az pedig egy üreg vala, és kő feküvék rajta. ¹

1. Mát 28,19

³⁹ Monda Jézus: Vegyétek el a követ. Monda néki a megholtnak nőtestvére, Mártha: Uram, immár szaga van, hiszen negyednapos.

⁴⁰ Monda néki Jézus: Nem mondtam-é néked, hogy ha hiszel, meglátod majd az Istennek dicsőségét? ¹

1. Ján 7,7

⁴¹ Elvevék azért a követ onnan, a hol a megholt feküszik vala. Jézus pedig felemelé szemeit az égre, és monda: Atyám, hálát adok néked, hogy meghallgattál engem.

⁴² Tudtam is én, hogy te mindenkor meghallgatsz engem; csak a körülálló sokaságért mondtam, hogy elhigyjék, hogy te küldtél engem. ¹

1. Ján 13,16 Mát 10,24 Luk 6,40

⁴³ És mikor ezeket mondá, fenszóval kiálta: Lázár, jőjj ki! ¹

1. Mát 24,9

⁴⁴ És kijöve a megholt, lábain és kezein kötelékekkel megkötözve, és az orczája kendővel vala leborítva. Monda nékik Jézus: Oldozzátok meg őt, és hagyjátok menni. ¹

1. Ján 9,41 Luk 12,47-48

⁴⁵ Sokan hivének azért ő benne ama zsidók közül, a kik Máriához mentek vala, és láták, a miket cselekedett vala.

A főpapok tanácsa Jézus élete ellen

⁴⁶ De némelyek azok közül elmenének a farizeusokhoz, és elbeszélék nékik, a miket Jézus cselekedett vala. ¹

1. Ján 14,11-15 Jel 22,8-9

⁴⁷ Egybegyűjték azért a papifejedelmek és a farizeusok a főtanácsot, és mondának: Mit cselekedjünk? mert ez az ember sok csodát mível. ¹

1. Mát 26,3 Márk 14,1 Luk 22,2

⁴⁸ Ha ekképen hagyjuk őt, mindenki hinni fog ő benne: és eljőnek majd a rómaiak és elveszik tőlünk mind e helyet, mind e népet. ¹

1. Ján 14,26 Ján 16,7 Luk 24,49

⁴⁹ Egy pedig ő közülök, Kajafás, a ki főpap vala abban az esztendőben, monda nékik: Ti semmit sem tudtok. ¹

1. Ján 18,14

⁵⁰ Meg sem gondoljátok, hogy jobb nékünk, hogy egy ember haljon meg a népért, és az egész nép el ne vesszen. ¹

1. Mát 27,37 Márk 15,26 Luk 23,38

⁵¹ Ezt pedig nem magától mondta: hanem mivelhogy abban az esztendőben főpap vala, jövendőt monda, hogy Jézus meg fog halni a népért;

⁵² És nemcsak a népért, hanem azért is, hogy az Istennek elszéledt gyermekeit egybegyűjtse. ¹

1. Ján 15,21

⁵³ Ama naptól azért azon tanakodának, hogy őt megöljék. ¹

1. Mát 26,3 Márk 14,1 Luk 22,2

⁵⁴ Jézus azért nem jár vala többé nyilvánosan a zsidók között, hanem elméne onnan a vidékre, a pusztához közel, egy Efraim nevű városba; és ott tartózkodék az ő tanítványaival. ¹

1. Mát 27,35 Márk 15,24 Luk 23,34

⁵⁵ Közel vala pedig a zsidók husvétja: és sokan menének fel Jeruzsálembe a vidékről husvét előtt, hogy megtisztuljanak. ¹

1. Zsolt 22,19

⁵⁶ Keresék azért Jézust, és szólnak vala egymással a templomban állva: Mit gondoltok, hogy nem jön-é fel az ünnepre? ¹

1. Ján 7,11

⁵⁷ A papi fejedelmek pedig és a farizeusok is parancsolatot adának, hogy ha valaki megtudja, hogy hol van, jelentse meg, hogy őt megfogják. ¹

1. Luk 2,14 Ján 14,27 Róm 5,1

Krisztus megkenetése Bethániában

¹ Jézus azért hat nappal a husvét előtt méne Bethániába, a hol a megholt Lázár vala, a kit feltámasztott a halálból. ¹

1. Mát 26,6 Márk 14,3

² Vacsorát készítének azért ott néki, és Mártha szolgál vala fel; Lázár pedig egy vala azok közül, a kik együtt ülnek vala ő vele. ¹

1. Zsolt 69,22

³ Mária azért elővévén egy font igazi, drága nárdusból való kenetet, megkené a Jézus lábait, és megtörlé annak lábait a saját hajával; a ház pedig megtelék a kenet illatával. ¹

1. Ján 12,31

⁴ Monda azért egy az ő tanítványai közül, Iskáriótes Júdás, Simonnak fia, a ki őt elárulandó vala: ¹

1. Ján 1,3 Luk 24,1 Ján 20,1

⁵ Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénáron, és miért nem adták a szegényeknek? ¹

1. 5Móz 21,23

⁶ Ezt pedig nem azért mondá, mintha néki a szegényekre volna gondja, hanem mivelhogy tolvaj vala, és nála vala az erszény, és amit abba tesznek vala, elcsené. ¹

1. Ján 13,29

⁷ Monda azért Jézus: Hagyj békét néki; az én temetésem idejére tartogatta ő ezt. ¹

1. Ján 17,10

⁸ Mert szegények mindenkor vannak veletek, én pedig nem mindenkor vagyok. ¹

1. 5Móz 15,11 Mát 26,11 Márk 14,7

⁹ A zsidók közül azért nagy sokaság értesült vala arról, hogy ő ott van: és oda menének nemcsak Jézusért, hanem hogy Lázárt is lássák, a kit feltámasztott a halálból. ¹

1. Ján 11,43-44

¹⁰ A papifejedelmek pedig tanácskozának, hogy Lázárt is megöljék; ¹

1. 2Móz 12,46

¹¹ Mivelhogy a zsidók közül sokan ő miatta menének oda és hivének a Jézusban. ¹

1. Zak 12,10

Krisztus bevonulása Jeruzsálembe

¹² Másnap a nagy sokaság, a mely az ünnepre jött vala, hallván, hogy Jézus Jeruzsálembe jő, ¹

1. Ján 7,13 Ján 9,22 Ján 12,42

¹³ Pálmaágakat vőn, és kiméne elébe, és kiált vala: Hozsánna: Áldott, a ki jő az Úrnak nevében, az Izráelnek ama királya! ¹

1. Mát 21,9 Márk 11,9 Luk 19,38 Zsolt 118,26

¹⁴ Találván pedig Jézus egy szamarat, felüle arra, a mint meg van írva:

¹⁵ Ne félj Sionnak leánya: Ímé a te királyod jő, szamárnak vemhén ülve. ¹

1. Zak 9,9

¹⁶ Ezeket pedig nem értették eleinte az ő tanítványai: hanem mikor megdicsőítteték Jézus, akkor emlékezének vissza, hogy ezek ő felőle vannak megírva, és hogy ezeket mívelték ő vele.

¹⁷ A sokaság azért, a mely ő vele vala, mikor kihívta Lázárt a koporsóból és feltámasztotta őt a halálból, bizonyságot tőn. ¹

1. Mát 28,1 Márk 16,1 Luk 24,1

¹⁸ Azért is méne ő elébe a sokaság, mivel hallá, hogy ezt a csodát mívelte vala.

¹⁹ Mondának azért a farizeusok egymás között: Látjátok-é, hogy semmit sem értek? Ímé, mind e világ ő utána megy. ¹

1. Ján 17,8

Krisztus halálának gyümölcséről

²⁰ Néhány görög is vala azok között, a kik felmenének, hogy imádkozzanak az ünnepen:

²¹ Ezek azért a galileai Bethsaidából való Filephez menének, és kérék őt, mondván: Uram, látni akarjuk a Jézust. ¹

1. Ján 1,45

²² Megy vala Filep és szóla Andrásnak, és viszont András és Filep szóla Jézusnak. ¹

1. Ján 12,27

²³ Jézus pedig felele nékik, mondván: Eljött az óra, hogy megdicsőíttessék az embernek Fia. ¹

1. Ján 17,1

²⁴ Bizony, bizony mondom néktek: Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem. ¹

1. Mát 26,31 Márk 14,27

²⁵ A ki szereti a maga életét, elveszti azt; és a ki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt. ¹

1. Mát 10,39 Mát 16,25 Márk 8,35 Luk 9,24 Luk 17,33

²⁶ A ki nékem szolgál, engem kövessen; és a hol én vagyok, ott lesz az én szolgám is: és a ki nékem szolgál, megbecsüli azt az Atya. ¹

1. Ján 14,3 Ján 17,24 1Thess 4,17

²⁷ Most az én lelkem háborog; és mit mondjak? Atyám, ments meg engem ettől az órától. De azért jutottam ez órára. ¹

1. Ján 3,35 Ján 13,3

²⁸ Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet! Szózat jöve azért az égből: Meg is dicsőítettem, és újra megdicsőítem. ¹

1. 1Ján 5,20

²⁹ A sokaság azért, a mely ott állt és hallotta vala, azt mondá, hogy mennydörgött; mások mondának: Angyal szólt néki. ¹

1. Ján 4,34

³⁰ Felele Jézus és monda: Nem én érettem lőn e szó, hanem ti érettetek. ¹

1. Márk 16,9

³¹ Most van e világ kárhoztatása; most vettetik ki e világ fejedelme: ¹

1. Ján 8,1-4

³² És én, ha felemeltetem e földről, mindeneket magamhoz vonszok. ¹

1. Ján 3,14 Ján 8,28

³³ Ezt pedig azért mondá, hogy megjelentse, milyen halállal kell meghalnia. ¹

1. Ján 16,27

³⁴ Felele néki a sokaság: Mi azt hallottuk a törvényből, hogy a Krisztus örökké megmarad: hogyan mondod hát te, hogy az ember Fiának fel kell emeltetnie? Kicsoda ez az ember Fia? ¹

1. 2Sám 7,13 Zsolt 72,17 Zsolt 89,29-36 Zsolt 110,4 Ésa 9,6-7 Ezék 37,25 Dán 2,44 Dán 7,14-27

³⁵ Monda azért nékik Jézus: Még egy kevés ideig veletek van a világosság. Járjatok, a míg világosságotok van, hogy sötétség ne lepjen meg titeket: és a ki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy. ¹

1. Ján 1,9

³⁶ Míg a világosságotok megvan, higyjetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek. Ezeket mondá Jézus, és elmenvén, elrejtőzködék előlük. ¹

1. Ján 12,21

A zsidók hitetlensége

³⁷ És noha ő ennyi jelt tett vala előttük, mégsem hivének ő benne: ¹

1. Ján 6,39 Ján 10,28 Ján 18,9

³⁸ Hogy beteljesedjék az Ésaiás próféta beszéde, a melyet monda: Uram, ki hitt a mi tanításunknak? és az Úr karja kinek jelentetett meg? ¹

1. Ésa 53,1

³⁹ Azért nem hihetnek vala, mert ismét monda Ésaiás: ¹

1. Mát 16,19 Mát 18,18

⁴⁰ Megvakította az ő szemeiket, és megkeményítette az ő szívöket; hogy szemeikkel ne lássanak és szívökkel ne értsenek, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket. ¹

1. Ésa 6,9 Mát 13,14 Márk 4,12 Luk 8,10 Csel 28,27 Róm 11,8

⁴¹ Ezeket mondá Ésaiás, a mikor látá az ő dicsőségét; és beszéle ő felőle. ¹

1. Ésa 6,1

⁴² Mindazáltal a főemberek közül is sokan hivének ő benne: de a farizeusok miatt nem vallák be, hogy ki ne rekesztessenek a gyülekezetből: ¹

1. Ján 7,48

⁴³ Mert inkább szerették az emberek dicséretét, mintsem az Istennek dicséretét. ¹

1. Ján 5,44

⁴⁴ Jézus pedig kiálta és monda: A ki hisz én bennem, nem én bennem hisz, hanem abban, a ki elküldött engem. ¹

1. Zsid 9,14

⁴⁵ És a ki engem lát, azt látja, a ki küldött engem. ¹

1. Ján 14,9

⁴⁶ Én világosságul jöttem e világra, hogy senki ne maradjon a sötétségben, a ki én bennem hisz. ¹

1. Ján 8,12 Ján 9,5

⁴⁷ És ha valaki hallja az én beszédeimet és nem hisz, én nem kárhoztatom azt: mert nem azért jöttem, hogy kárhoztassam a világot, hanem hogy megtartsam a világot. ¹

1. Ján 3,17

⁴⁸ A ki megvet engem és nem veszi be az én beszédeimet, van annak, a ki őt kárhoztassa: a beszéd, a melyet szólottam, az kárhoztatja azt az utolsó napon.

⁴⁹ Mert én nem magamtól szóltam; hanem az Atya, a ki küldött engem, ő parancsolta nékem, hogy mit mondjak és mit beszéljek. ¹

1. Ján 14,10

⁵⁰ És tudom, hogy az ő parancsolata örök élet. A miket azért én beszélek, úgy beszélem, a mint az Atya mondotta vala nékem.

A lábmosás

¹ A husvét ünnepe előtt pedig, tudván Jézus, hogy eljött az ő órája, hogy átmenjen e világból az Atyához, mivelhogy szerette az övéit e világon, mindvégig szerette őket. ¹

1. Mát 26,2 Márk 14,1 Luk 22,1

² És vacsora közben, a mikor az ördög belesugalta már Iskáriótes Júdásnak, a Simon fiának szívébe, hogy árulja el őt, ¹

1. 2Sám 15,23

³ Tudván Jézus, hogy az Atya mindent hatalmába adott néki, és hogy ő az Istentől jött és az Istenhez megy, ¹

1. Ján 3,35 Ján 17,2 Mát 11,27 Mát 28,18

⁴ Felkele a vacsorától, leveté a felső ruháját; és egy kendőt vévén, körülköté magát. ¹

1. Mát 26,47 Márk 14,43 Luk 22,47 Csel 1,16

⁵ Azután vizet tölte a medenczébe, és kezdé mosni a tanítványok lábait, és megtörleni a kendővel, a melylyel körül van kötve.

⁶ Méne azért Simon Péterhez; és az monda néki: Uram, te mosod-é meg az én lábaimat?

⁷ Felele Jézus és monda néki: A mit én cselekszem, te azt most nem érted, de ezután majd megérted.

⁸ Monda néki Péter: Az én lábaimat nem mosod meg soha! Felele néki Jézus: Ha meg nem moslak téged, semmi közöd sincs én hozzám.

⁹ Monda néki Simon Péter: Uram, ne csak lábaimat, hanem kezeimet és fejemet is! ¹

1. Ján 15,13 Ján 21,18 Gal 1,19 Gal 2,9-12

¹⁰ Monda néki Jézus: A ki megfürödött, nincs másra szüksége, mint a lábait megmosni, különben egészen tiszta; ti is tiszták vagytok, de nem mindnyájan. ¹

1. Ján 13,10

¹¹ Tudta ugyanis, hogy ki árulja el őt; azért mondá: Nem vagytok mindnyájan tiszták! ¹

1. Ján 6,64

¹² Mikor azért megmosta azoknak lábait, és a felső ruháját felvette, újra leülvén, monda nékik: Értitek-é, hogy mit cselekedtem veletek? ¹

1. Mát 26,52

¹³ Ti engem így hívtok: Mester, és Uram . És jól mondjátok, mert az vagyok. ¹

1. Mát 23,8-10

¹⁴ Azért, ha én az Úr és a Mester megmostam a ti lábaitokat, néktek is meg kell mosnotok egymás lábait.

¹⁵ Mert példát adtam néktek, hogy a miképen én cselekedtem veletek, ti is akképen cselekedjetek. ¹

1. Ján 11,49-50

¹⁶ Bizony, bizony mondom néktek: A szolga nem nagyobb az ő Uránál; sem a követ nem nagyobb annál, a ki azt küldte. ¹

1. Ján 15,20 Mát 10,24 Luk 6,40

¹⁷ Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha cselekszitek ezeket. ¹

1. Ján 13,23

¹⁸ Nem mindnyájatokról szólok; tudom én kiket választottam el; hanem hogy beteljesedjék az írás: A ki velem ette a kenyeret, a sarkát emelte fel ellenem. ¹

1. Zsolt 41,10

¹⁹ Most megmondom néktek, mielőtt meglenne, hogy mikor meglesz, higyjétek majd, hogy én vagyok. ¹

1. Ján 9,15 Róm 1,1 Gal 1,15

²⁰ Bizony, bizony mondom néktek: A ki befogadja, ha valakit elküldök, engem fogad be; a ki pedig engem befogad, azt fogadja be, a ki engem küldött. ¹

1. Mát 10,40 Luk 9,48

Jézus jelzi árulóját

²¹ Mikor ezeket mondja vala Jézus, igen nyugtalankodék lelkében, s bizonyságot tőn, és monda: Bizony, bizony mondom néktek, hogy egy ti közületek elárul engem. ¹

1. Mát 26,21 Márk 14,18 Luk 22,21

²² A tanítványok ekkor egymásra tekintének bizonytalankodva, hogy kiről szól. ¹

1. Ján 20,30

²³ Egy pedig az ő tanítványai közül a Jézus kebelén nyugszik vala, a kit szeret vala Jézus. ¹

1. Ján 21,20

²⁴ Int azért ennek Simon Péter, hogy tudakozza meg, ki az, a kiről szól? ¹

1. Mát 28,19 Márk 16,15 Luk 24,49

²⁵ Az pedig a Jézus kebelére hajolván, monda néki: Uram, ki az? ¹

1. Mát 26,57 Márk 14,53 Luk 22,54

²⁶ Felele Jézus: Az, a kinek én a bemártott falatot adom. És bemártván a falatot, adá Iskáriótes Júdásnak, a Simon fiának. ¹

1. Mát 26,69 Márk 14,66-67 Luk 22,56

²⁷ És a falat után akkor beméne abba a Sátán. Monda azért néki Jézus: A mit cselekszel, hamar cselekedjed. ¹

1. Mát 3,11 Márk 1,8 Luk 3,16 Ján 1,33 Csel 2,1-4

²⁸ Ezt pedig senki sem érté a leültek közül, miért mondta néki. ¹

1. Mát 26,74 Márk 14,72 Luk 22,60

²⁹ Némelyek ugyanis állíták, mivelhogy az erszény Júdásnál vala, hogy azt mondá néki Jézus: Vedd meg, a mikre szükségünk van az ünnepre; vagy, hogy adjon valamit a szegényeknek. ¹

1. Ján 12,6

³⁰ Az pedig, mihelyt a falatot elvevé, azonnal kiméne: vala pedig éjszaka.

A szeretet új parancsa

³¹ Mikor azért kiment vala, monda Jézus: Most dicsőítteték meg az embernek Fia, az Isten is megdicsőítteték ő benne. ¹

1. Márk 16,19 Luk 24,51

³² Ha megdicsőítteték ő benne az Isten, az Isten is megdicsőíti őt ő magában, és ezennel megdicsőíti őt. ¹

1. Luk 4,16-17

³³ Fiaim, egy kevés ideig még veletek vagyok. Kerestek majd engem; de a miként a zsidóknak mondám, hogy: A hová én megyek, ti nem jöhettek; most néktek is mondom. ¹

1. Ján 7,33

³⁴ Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. ¹

1. Ján 15,12 3Móz 19,18 Mát 22,39 Gal 6,2 Jak 2,8 1Pét 1,22 1Ján 2,5 1Ján 2,8-10 1Ján 3,11 1Ján 4,16-21

³⁵ Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok. ¹

1. 2Móz 16,2-35 Zsolt 95,10

Jézus megjósolja, hogy Péter őt megtagadja

³⁶ Monda néki Simon Péter: Uram, hová mégy? Felele néki Jézus: A hová én megyek, most én utánam nem jöhetsz; utóbb azonban utánam jössz. ¹

1. Ján 21,18-19

³⁷ Monda néki Péter: Uram, miért nem mehetek most utánad? Az életemet adom éretted! ¹

1. Bir 2,16 Bir 3,9

³⁸ Felele néki Jézus: Az életedet adod érettem? Bizony, bizony mondom néked, nem szól addig a kakas, mígnem háromszor megtagadsz engem. ¹

1. Mát 26,34 Márk 14,30 Luk 22,34

Jézus búcsúbeszédei. A Szentlelket igéri

¹ Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem. ¹

1. Mát 10,4 Márk 3,19

² Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. ¹

1. Mát 27,15 Márk 15,6 Luk 23,17

³ És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek. ¹

1. Ján 12,26 Ján 17,24 1Thess 4,17

⁴ És hogy hová megyek én, tudjátok; az útat is tudjátok. ¹

1. Mát 27,26 Márk 15,15

⁵ Monda néki Tamás: Uram, nem tudjuk hová mégy; mimódon tudhatjuk azért az útat? ¹

1. Ján 3,26 Ján 5,20 Ján 10,36

⁶ Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam. ¹

1. Ésa 53,1 Zsolt 22,8-9 Zsolt 22,13 Zsolt 22,19 Csel 3,13-18

⁷ Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is; és mostantól fogva ismeritek őt, és láttátok őt. ¹

1. Luk 23,14-23 Ján 18,38

⁸ Monda néki Filep: Uram, mutasd meg nékünk az Atyát, és elég nékünk!

⁹ Monda néki Jézus: Annyi idő óta veletek vagyok, és még sem ismertél meg engem, Filep? a ki engem látott, látta az Atyát; mimódon mondod azért te: Mutasd meg nékünk az Atyát? ¹

1. Ján 12,45

¹⁰ Nem hiszed-é, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van? A beszédeket, a melyeket én mondok néktek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, a ki én bennem lakik, ő cselekszi e dolgokat. ¹

1. Ján 10,38 Ján 17,21

¹¹ Higyjetek nékem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van; ha pedig nem, magokért a cselekedetekért higyjetek nékem. ¹

1. 2Móz 23,16 2Móz 34,22 5Móz 16,10

¹² Bizony, bizony mondom néktek: A ki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, a melyeket én cselekeszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek. ¹

1. Zsolt 2,7 Róm 1,4 Zsid 1,5

¹³ És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban. ¹

1. Ján 15,7-16 Ján 16,23-24 Mát 7,7 Márk 11,24

¹⁴ Ha valamit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt. ¹

1. Zsolt 16,10 Csel 2,27-31

¹⁵ Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok. ¹

1. 1Kir 2,10 Csel 2,29

¹⁶ És én kérem az Atyát, és más vígasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké.

¹⁷ Az igazságnak ama Lelkét: a kit a világ be nem fogadhat, mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad. ¹

1. Ján 5,31 Luk 24,47 Eféz 1,7

¹⁸ Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok.

¹⁹ Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok. ¹

1. Mát 27,31 Márk 15,22 Luk 23,25

²⁰ Azon a napon megtudjátok majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti én bennem, és én ti bennetek. ¹

1. Ján 17,21-23

²¹ A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak. ¹

1. Luk 23,32-33

²² Monda néki Júdás (nem az Iskáriótes): Uram, mi dolog, hogy nékünk jelented ki magadat, és nem a világnak? ¹

1. Mát 27,37 Márk 15,26 Luk 23,38

²³ Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.

²⁴ A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem. ¹

1. Ján 7,16

²⁵ Ezeket beszéltem néktek, a míg veletek valék. ¹

1. Ján 13,26

²⁶ Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek. ¹

1. Ján 15,26 Ján 16,7

²⁷ Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen! ¹

1. Zsolt 22,19

²⁸ Hallottátok, hogy én azt mondtam néktek: Elmegyek, és eljövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örvendeznétek, hogy azt mondtam: Elmegyek az Atyához; mert az én Atyám nagyobb nálamnál. ¹

1. Ján 14,3

²⁹ És most mondtam meg néktek, mielőtt meglenne: hogy a mikor majd meglesz, higyjetek. ¹

1. Ján 13,19

³⁰ Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ fejedelme: és én bennem nincsen semmije; ¹

1. Mát 10,14 Márk 6,11 Luk 9,5 Luk 10,11 Csel 18,6

³¹ De, hogy megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát és úgy cselekszem, a mint az én Atyám parancsolta nékem: keljetek fel, menjünk el innen. ¹

1. Zsolt 69,22

Krisztus a szőlőtő

¹ Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves. ¹

1. Mát 27,48

² Minden szőlővesszőt, a mely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, a mely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen. ¹

1. Ján 4,28

³ Ti már tiszták vagytok ama beszéd által, a melyet szóltam néktek. ¹

1. Ján 13,10

⁴ Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképen ti sem, hanemha én bennem maradtok. ¹

1. Zsolt 16,8-11

⁵ Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: A ki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. ¹

1. Ján 6,56

⁶ Ha valaki nem marad én bennem, kivettetik, mint a szőlővessző, és megszárad; és egybe gyűjtik ezeket és a tűzre vetik, és megégnek.

⁷ Ha én bennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, a mit csak akartok, és meglesz az néktek. ¹

1. Ján 14,13 Ján 16,23 1Ján 3,22

⁸ Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek; és legyetek nékem tanítványaim. ¹

1. 2Móz 12,46

⁹ A miképen az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket: maradjatok meg ebben az én szeretetemben. ¹

1. Zak 12,10

¹⁰ Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; a miképen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében. ¹

1. Ján 14,15

¹¹ Ezeket beszéltem néktek, hogy megmaradjon ti bennetek az én örömem és a ti örömetek beteljék. ¹

1. Ján 3,1 Ján 7,50

¹² Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, a miképen én szerettelek titeket. ¹

1. Eféz 5,2

¹³ Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért. ¹

1. Zsolt 110,1

¹⁴ Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, a miket én parancsolok néktek.

¹⁵ Nem mondalak többé titeket szolgáknak; mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az ő ura; titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt, a mit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam néktek. ¹

1. Mát 28,1 Márk 16,1 Luk 24,1

¹⁶ Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon; hogy akármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek. ¹

1. Mát 28,19

¹⁷ Ezeket parancsolom néktek, hogy egymást szeressétek. ¹

1. Luk 24,12

¹⁸ Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem elébb gyűlölt ti nálatoknál. ¹

1. Ján 7,7

¹⁹ Ha e világból volnátok, a világ szeretné azt, a mi az övé; de mivelhogy nem vagytok e világból, hanem én választottalak ki magamnak titeket e világból, azért gyűlöl titeket a világ. ¹

1. 2Kor 11,25 2Tim 3,11

²⁰ Emlékezzetek meg ama beszédekről, a melyeket én mondtam néktek: Nem nagyobb a szolga az ő uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldöznek majd; ha az én beszédemet megtartották, a tiéteket is megtartják majd. ¹

1. Ján 13,16 Mát 10,24 Luk 6,40

²¹ De mindezt az én nevemért cselekszik veletek, mivelhogy nem ismerik azt, a ki küldött engem. ¹

1. Mát 24,9

²² Ha nem jöttem volna és nem beszéltem volna nékik, nem volna bűnük: de most nincs mivel menteniök az ő bűnöket. ¹

1. Ján 9,41 Luk 12,47-48

²³ A ki engem gyűlöl, gyűlöli az én Atyámat is. ¹

1. Zsolt 16,10

²⁴ Ha ama cselekedeteket nem cselekedtem volna közöttük, a melyeket senki más nem cselekedett, nem volna bűnük; de most láttak is, gyűlöltek is, mind engem, mind az én Atyámat.

²⁵ De azért lőn így, hogy beteljesedjék a mondás, a mely megiratott az ő törvényökben: Ok nélkül gyűlöltek engem. ¹

1. Zsolt 69,5

²⁶ Mikor pedig eljő majd a Vígasztaló, a kit én küldök néktek az Atyától, az igazságnak Lelke, a ki az Atyától származik, az tesz majd én rólam bizonyságot. ¹

1. Ján 14,26 Ján 16,7 Luk 24,49

²⁷ De ti is bizonyságot tesztek; mert kezdettől fogva én velem vagytok. ¹

1. Csel 1,22 Csel 5,32

Az Atyához menetelről

¹ Ezeket beszéltem néktek, hogy meg ne botránkozzatok. ¹

1. Márk 16,9

² A gyülekezetekből kirekesztenek titeket; sőt jön idő, hogy a ki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik. ¹

1. Gal 2,4

³ És ezeket azért cselekszik veletek, mert nem ismerték meg az Atyát, sem engem. ¹

1. Ján 15,21

⁴ Ezeket pedig azért beszéltem néktek, hogy a mikor eljő az az idő, megemlékezzetek róluk, hogy én mondtam néktek. De ezeket kezdettől fogva nem mondottam néktek, mivelhogy veletek valék. ¹

1. Mát 9,15 Márk 2,19 Luk 5,34

⁵ Most pedig elmegyek ahhoz, a ki küldött engem; és senki sem kérdezi tőlem közületek: Hová mégy? ¹

1. Márk 16,10

⁶ Hanem, mivelhogy ezeket beszéltem néktek, a szomorúság eltöltötte a szíveteket. ¹

1. Márk 16,14 Luk 24,36 1Kor 15,5

⁷ De én az igazat mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vígasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt ti hozzátok. ¹

1. Ján 14,26 Ján 15,26

⁸ És az, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében: ¹

1. Ján 17,18

⁹ Bűn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem; ¹

1. Csel 10,44

¹⁰ És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem; ¹

1. Mát 16,19 Mát 18,18

¹¹ Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett. ¹

1. Ján 12,31

¹² Még sok mondani valóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok. ¹

1. Mát 21,17 Márk 15,9 Luk 23,16 Ján 18,39

¹³ De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek. ¹

1. Mát 27,21 Márk 15,11 Luk 23,18 Ján 18,40

¹⁴ Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek. ¹

1. Mát 13,55 Gal 1,19 Gal 2,12 Csel 21,18

¹⁵ Mindaz, a mi az Atyáé, az enyém: azért mondám, hogy az enyémből vesz, és megjelenti néktek. ¹

1. Ján 17,10

¹⁶ Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem: mert én az Atyához megyek. ¹

1. Ján 7,33 Ján 13,33

¹⁷ Mondának azért az ő tanítványai közül egymásnak: Mi az, a mit nékünk mond: Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem; és: mert én az Atyához megyek? ¹

1. Ján 21,25

¹⁸ Mondának azért: Mi az a kevés idő, a miről szól? Nem tudjuk, mit mond.

¹⁹ Megérté azért Jézus, hogy őt akarnák megkérdezni, és monda nékik: Arról tudakozzátok-é egymást, hogy azt mondám: Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem? ¹

1. Ján 1,11

²⁰ Bizony, bizony mondom néktek, hogy sírtok és jajgattok ti, a világ pedig örül: ti szomorkodtok, hanem a ti szomorúságtok örömre fordul.

²¹ Az asszony mikor szűl, szomorúságban van, mert eljött az ő órája: de mikor megszűli az ő gyermekét, nem emlékezik többé a kínra az öröm miatt, hogy ember született e világra. ¹

1. 5Móz 18,18-19

²² Ti is azért most ugyan szomorúságban vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a ti szívetek, és senki el nem veszi tőletek a ti örömeteket.

²³ És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmiről. Bizony, bizony mondom néktek, hogy a mit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek. ¹

1. Ján 14,13 Ján 15,16 Mát 7,7 Mát 21,22 Márk 11,24 Luk 11,9 Jak 1,5

²⁴ Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen. ¹

1. 1Móz 22,18

²⁵ Ezeket példázatokban mondottam néktek; de eljő az idő, mikor nem példázatokban beszélek majd néktek, hanem nyiltan beszélek néktek az Atyáról. ¹

1. Ján 13,23

²⁶ Azon a napon az én nevemben kértek majd: és nem mondom néktek, hogy én kérni fogom az Atyát ti érettetek; ¹

1. Ján 5,24-26 Luk 22,4-52

²⁷ Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem, és elhittétek, hogy én az Istentől jöttem ki. ¹

1. Ján 17,8

²⁸ Kijöttem az Atyától, és jöttem e világba: ismét elhagyom e világot, és elmegyek az Atyához. ¹

1. Ján 5,18

²⁹ Mondának néki az ő tanítványai: Ímé, most nyiltan beszélsz és semmi példázatot nem mondasz.

³⁰ Most tudjuk, hogy te mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki téged megkérdezzen: erről hiszszük, hogy az Istentől jöttél ki. ¹

1. Ján 16,27

³¹ Felele nékik Jézus: Most hiszitek? ¹

1. Mát 26,57 Luk 3,2 Ján 18,13-24

³² Ímé eljő az óra, és immár eljött, hogy szétoszoljatok kiki az övéihez, és engem egyedül hagyjatok; de nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van. ¹

1. Mát 26,31 Márk 14,27

³³ Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: és meggyőztem a világot. ¹

1. Mát 10,19-20

Krisztus főpapi imája magáért, tanítványaiért és híveiért

¹ Ezeket beszélte Jézus; és felemelé szemeit az égre, és monda: Atyám, eljött az óra; dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőítsen téged; ¹

1. Ján 12,23

² A miként te hatalmat adtál néki minden testen, hogy örök életet adjon mindennek, a mit néki adtál. ¹

1. Ján 3,35 Ján 13,3

³ Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust. ¹

1. 1Ján 5,20

⁴ Én dicsőítettelek téged e földön: elvégeztem a munkát, a melyet reám bíztál, hogy végezzem azt. ¹

1. Ján 4,34

⁵ És most te dicsőíts meg engem, Atyám, te magadnál azzal a dicsőséggel, a melylyel bírtam te nálad a világ létele előtt. ¹

1. Ján 13,23

⁶ Megjelentettem a te nevedet az embereknek, a kiket e világból nékem adtál: tiéid valának, és nékem adtad azokat, és a te beszédedet megtartották. ¹

1. Csel 13,13

⁷ Most tudták meg, hogy mindaz te tőled van, a mit nékem adtál:

⁸ Mert ama beszédeket, a melyeket nékem adtál, ő nékik adtam; és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem. ¹

1. Ján 16,27

⁹ Én ezekért könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, a kiket nékem adtál, mert a tiéid.

¹⁰ És az enyémek mind a tiéid, és a tiéid az enyémek: és megdicsőíttetem ő bennök. ¹

1. Ján 16,15

¹¹ És nem vagyok többé e világon, de ők a világon vannak, én pedig te hozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, a kiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi! ¹

1. Ján 17,21

¹² Mikor velök valék a világon, én megtartám őket a te nevedben; a kiket nékem adtál, megőrizém, és senki el nem veszett közülök, csak a veszedelemnek fia, hogy az írás beteljesüljön. ¹

1. Ján 6,39 Ján 10,28 Ján 18,9

¹³ Most pedig te hozzád megyek; és ezeket beszélem a világon, hogy ők az én örömemet teljesen bírják ő magokban. ¹

1. Mát 28,18 Márk 16,12-14 Luk 24,15 Luk 24,34-36 Ján 20,19-26 1Kor 15,5-8

¹⁴ Én a te ígédet nékik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok. ¹

1. Luk 24,49

¹⁵ Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. ¹

1. Mát 3,11 Márk 1,8 Luk 3,16 Ján 1,33 Csel 2,1-4

¹⁶ Nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok. ¹

1. Ésa 37,16-20

¹⁷ Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság. ¹

1. Zsolt 2,1-2

¹⁸ A miképen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is őket e világra;

¹⁹ És én ő érettök oda szentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban. ¹

1. Zsid 9,14

²⁰ De nemcsak ő érettök könyörgök, hanem azokért is, a kik az ő beszédökre hisznek majd én bennem; ¹

1. Ján 2,23 Luk 24,26

²¹ Hogy mindnyájan egyek legyenek; a mint te én bennem, Atyám, és én te benned, hogy ők is egyek legyenek mi bennünk: hogy elhigyje a világ, hogy te küldtél engem. ¹

1. Ján 10,38 Ján 14,10-11 1Ján 3,24

²² És én azt a dicsőséget, a melyet nékem adtál, ő nékik adtam, hogy egyek legyenek, a miképen mi egy vagyunk: ¹

1. Ján 14,3 Márk 16,20 Zsid 2,4

²³ Én ő bennök, és te én bennem: hogy tökéletesen egygyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, a miként engem szerettél.

²⁴ Atyám, a kiket nékem adtál, akarom, hogy a hol én vagyok, azok is én velem legyenek; hogy megláthassák az én dicsőségemet, a melyet nékem adtál: mert szerettél engem e világ alapjának felvettetése előtt. ¹

1. Ján 12,26 Ján 14,3 1Thess 4,17

²⁵ Igazságos Atyám! És e világ nem ismert téged, de én ismertelek téged; és ezek megismerik, hogy te küldtél engem; ¹

1. 1Sám 28,7

²⁶ És megismertettem ő velök a te nevedet, és megismertetem; hogy az a szeretet legyen ő bennök, a mellyel engem szerettél, és én is ő bennök legyek. ¹

1. Zsolt 41,10

Jézus elfogatása

¹ Mikor ezeket mondta vala Jézus, kiméne az ő tanítványaival együtt túl a Kedron patakán, a hol egy kert vala, a melybe bemenének ő és az ő tanítványai. ¹

1. 2Sám 15,23

² Ismeré pedig azt a helyet Júdás is, a ki őt elárulja vala; mivelhogy gyakorta ott gyűlt egybe Jézus az ő tanítványaival. ¹

1. Mát 26,15 Luk 22,5

³ Júdás azért magához vevén a katonai csapatot, és a papi fejedelmektől és a farizeusoktól szolgákat, oda méne fáklyákkal, lámpásokkal és fegyverekkel. ¹

1. Mát 26,47 Márk 14,43 Luk 22,47 Csel 1,16

⁴ Jézus azért tudván mindazt, a mi reá következendő vala, előre méne, és monda azoknak: Kit kerestek? ¹

1. Zsolt 69,26

⁵ Felelének néki: A názáreti Jézust. Monda nékik Jézus: Én vagyok. Ott állt pedig ő velök Júdás is, a ki elárulta őt.

⁶ Mikor azért azt mondá nékik, hogy: Én vagyok; hátra vonulának és földre esének. ¹

1. 2Kor 11,25 1Thess 2,2

⁷ Ismét megkérdezé azért őket: Kit kerestek? És azok mondának: A názáreti Jézust.

⁸ Felele Jézus: Mondtam néktek, hogy én vagyok az. Azért, ha engem kerestek, ezeket bocsássátok el;

⁹ Hogy beteljesüljön a beszéd, a melyet mondott: Azok közül, a kiket nékem adtál, senkit sem vesztettem el. ¹

1. Ján 6,39 Ján 10,28 Ján 17,12

¹⁰ Simon Péter pedig, a kinek szablyája vala, kirántá azt, és megüté a főpap szolgáját, és levágá annak jobb fülét. A szolga neve pedig Málkus vala. ¹

1. Mát 26,51 Márk 14,47 Luk 22,50

¹¹ Monda azért Jézus Péternek: Tedd hüvelyébe a te szablyádat; avagy nem kell-é kiinnom a pohárt, a melyet az Atya adott nékem? ¹

1. Mát 26,52

Jézus vallomása a főtanács előtt. Péter megtagadja őt

¹² A csapat azért és az ezredes és a zsidók szolgái megfogák Jézust, és megkötözék őt,

¹³ És vivék őt először Annáshoz; mert ipa vala ez Kajafásnak, a ki abban az esztendőben főpap vala. ¹

1. Csel 2,37-38 Luk 3,10-15

¹⁴ Kajafás pedig az vala, a ki tanácsolta vala a zsidóknak, hogy jobb, hogy egy ember veszszen el a népért. ¹

1. Ján 11,49-50

¹⁵ Simon Péter pedig, és egy másik tanítvány követi vala Jézust. Ez a tanítvány pedig ismerős vala a főpappal, és beméne Jézussal együtt a főpap udvarába, ¹

1. Mát 26,58 Márk 14,54 Luk 22,54

¹⁶ Péter pedig kívül áll vala az ajtónál. Kiméne azért ama másik tanítvány, a ki a főpappal ismerős vala, és szóla az ajtóőrzőnek, és bevivé Pétert. ¹

1. Ján 4,33

¹⁷ Szóla azért Péterhez az ajtóőrző leány: Nemde, te is ez ember tanítványai közül való vagy? Monda ő: Nem vagyok. ¹

1. Ján 11,24

¹⁸ A szolgák pedig és a poroszlók ott állnak vala, szítván a tüzet, mivelhogy hűvös vala, és melegszenek vala. Ott áll vala pedig Péter is ő velök együtt, és melegszik vala. ¹

1. Ján 19,12

¹⁹ A főpap azért kérdezé Jézust az ő tanítványai felől, és az ő tudománya felől. ¹

1. Ésa 21,2

²⁰ Felele néki Jézus: Én nyilván szólottam a világnak, én mindenkor tanítottam a zsinagógában és a templomban, a hol a zsidók mindenünnen összegyülekeznek; és titkon semmit sem szólottam. ¹

1. Ján 6,9

²¹ Mit kérdesz engem? Kérdezd azokat, a kik hallották, mit szóltam nékik: ímé ők tudják, a miket nékik szólottam. ¹

1. Ján 4,3

²² Mikor pedig ő ezeket mondja vala, egy a poroszlók közül, a ki ott áll vala, arczul üté Jézust, mondván: így felelsz-é a főpapnak? ¹

1. Ján 12,7-11 Ján 16,23-28

²³ Felele néki Jézus: Ha gonoszul szóltam, tégy bizonyságot a gonoszságról; ha pedig jól, miért versz engem.

²⁴ Elküldé őt Annás megkötözve Kajafáshoz, a főpaphoz. ¹

1. Mát 26,57 Márk 14,53 Luk 22,54

²⁵ Simon Péter pedig ott áll vala és melegszik vala. Mondának azért néki: Nemde, te is ennek a tanítványai közül való vagy? Megtagadá ő, és monda: Nem vagyok. ¹

1. Mát 26,69 Márk 14,66-67 Luk 22,56

²⁶ Monda egy a főpap szolgái közül, rokona annak, a kinek a fülét Péter levágta: Nem láttalak-e én téged ő vele együtt a kertben? ¹

1. Jóel 2,28-32

²⁷ Ismét megtagadá azért Péter; és a kakas azonnal megszólala. ¹

1. Mát 26,74 Márk 14,72 Luk 22,60

Kihallgatás Pilátus előtt

²⁸ Vivék azért Jézust Kajafástól a törvényházba. Vala pedig reggel. És ők nem menének be a törvényházba, hogy meg ne fertőztessenek, hanem hogy megehessék a husvétibárányt. ¹

1. Mát 27,2 Márk 15,1 Luk 23,1

²⁹ Kiméne azért Pilátus ő hozzájok, és monda: Micsoda vádat hoztok fel ez ember ellen?

³⁰ Felelének és mondának néki: Ha gonosztevő nem volna ez, nem adtuk volna őt a te kezedbe. ¹

1. Luk 23,2 Ján 19,12

³¹ Monda azért nékik Pilátus: Vigyétek el őt ti, és ítéljétek meg őt a ti törvényeitek szerint. Mondának azért néki a zsidók: Nékünk senkit sem szabad megölnünk; ¹

1. Ján 4,18

³² Hogy beteljesedjék a Jézus szava, a melyet monda, a mikor jelenti vala, hogy milyen halállal kell majd meghalnia. ¹

1. Mát 20,19 Márk 10,33 Luk 18,32

³³ Ismét beméne azért Pilátus a törvényházba, és szólítja vala Jézust, és monda néki: Te vagy a Zsidók királya? ¹

1. Mát 27,11 Márk 15,2 Luk 23,3

³⁴ Felele néki Jézus: Magadtól mondod-é te ezt, vagy mások beszélték néked én felőlem? ¹

1. Eféz 1,20-22

³⁵ Felele Pilátus: Avagy zsidó vagyok-e én? A te néped és a papifejedelmek adtak téged az én kezembe: mit cselekedtél? ¹

1. Zsolt 16,8-11

³⁶ Felele Jézus: Az én országom nem e világból való. Ha e világból való volna az én országom, az én szolgáim vitézkednének, hogy át ne adassam a zsidóknak. Ámde az én országom nem innen való.

³⁷ Monda azért néki Pilátus: Király vagy-é hát te csakugyan? Felele Jézus: Te mondod, hogy én király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, a ki az igazságból való, hallgat az én szómra.

³⁸ Monda néki Pilátus: Micsoda az igazság? És a mint ezt mondá, újra kiméne a zsidókhoz, és monda nékik: Én nem találok benne semmi bűnt. ¹

1. Csel 18,5 1Thess 3,1-2 1Thess 3,6

³⁹ Szokás pedig az nálatok, hogy elbocsássak néktek egyet a husvétünnepen: akarjátok-é azért, hogy elbocsássam néktek a zsidók királyát? ¹

1. Mát 27,15 Márk 15,6 Luk 23,17

⁴⁰ Kiáltának azért viszont mindnyájan, mondván: Nem ezt, hanem Barabbást. Ez a Barabbás pedig tolvaj vala. ¹

1. Mát 27,21 Márk 15,11 Luk 23,18 Csel 3,14

Jézus Pilátus előtt. Megostorozás. Töviskorona

¹ Akkor azért előfogá Pilátus Jézust, és megostoroztatá. ¹

1. Mát 27,26 Márk 15,15

² És a vitézek tövisből koronát fonván, a fejére tevék, és bíbor köntöst adának reá, ¹

1. Ján 1,3-22 Ján 10,41 Luk 24,48

³ És mondának: Üdvöz légy zsidók királya! És arczul csapdossák vala őt. ¹

1. Luk 24,49 Ján 15,26 Ján 16,7

⁴ Majd ismét kiméne Pilátus, és monda nékik: Ímé kihozom őt néktek, hogy értsétek meg, hogy nem találok benne semmi bűnt. ¹

1. Zsolt 110,1

⁵ Kiméne azért Jézus a töviskoronát és a bíbor köntöst viselve. És monda nékik Pilátus: Ímhol az ember!

⁶ Mikor azért látják vala őt a papifejedelmek és a szolgák, kiáltozának, mondván: Feszítsd meg, feszítsd meg! Monda nékik Pilátus: Vigyétek el őt ti és feszítsétek meg, mert én nem találok bűnt ő benne. ¹

1. Ján 4,34-35

⁷ Felelének néki a zsidók: Nékünk törvényünk van, és a mi törvényünk szerint meg kell halnia, mivelhogy Isten Fiává tette magát. ¹

1. Csel 14,15

⁸ Mikor pedig ezt a beszédet hallotta Pilátus, még inkább megrémül vala; ¹

1. Zsolt 50,10-12

⁹ És ismét beméne a törvényházba, és szóla Jézusnak: Honnét való vagy te? De Jézus nem felelt néki. ¹

1. Ésa 44,1-5

¹⁰ Monda azért néki Pilátus: Nékem nem szólsz-é? Nem tudod-é hogy hatalmam van arra, hogy megfeszítselek, és hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak? ¹

1. Ján 8,5-26 Ján 21,8

¹¹ Felele Jézus: Semmi hatalmad sem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna néked: nagyobb bűne van azért annak, a ki a te kezedbe adott engem. ¹

1. 4Móz 8,10 4Móz 27,18 5Móz 34,9 1Tim 4,14 2Tim 1,6

¹² Ettől fogva igyekszik vala Pilátus őt szabadon bocsátani; de a zsidók kiáltozának, mondván: Ha ezt szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja; valaki magát királylyá teszi, ellene mond a császárnak! ¹

1. Róm 1,23 Ésa 40,18-20

¹³ Pilátus azért, a mikor hallja vala e beszédet, kihozá Jézust, és űle a törvénytevő székbe azon a helyen, a melyet Kőpadolatnak hívtak, zsidóul pedig Gabbathának. ¹

1. Márk 16,17-18 Ján 14,12

¹⁴ Vala pedig a husvét péntekje; és mintegy hat óra. És monda a zsidóknak: Ímhol a ti királyotok! ¹

1. Ján 4,32

¹⁵ Azok pedig kiáltoznak vala: Vidd el, vidd el, feszítsd meg őt! Monda nékik Pilátus: A ti királyotokat feszítsem meg? Felelének a papifejedelmek: Nem királyunk van, hanem császárunk! ¹

1. Luk 21,15

Jézus megfeszítése. Utolsó szavai és halála

¹⁶ Akkor azért nékik adá őt, hogy megfeszíttessék. Átvevék azért Jézust és elvivék. ¹

1. Mát 27,31 Márk 15,22 Luk 23,25

¹⁷ És emelvén az ő keresztfáját, méne az úgynevezett Koponya helyére, a melyet héberül Golgothának hívnak:

¹⁸ A hol megfeszíték őt, és ő vele más kettőt, egyfelől, és másfelől, középen pedig Jézust. ¹

1. Luk 23,32-33

¹⁹ Pilátus pedig czímet is íra, és feltevé a keresztfára. Ez vala pedig az írás: A NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA. ¹

1. Mát 27,37 Márk 15,26 Luk 23,38

²⁰ Sokan olvasák azért e czímet a zsidók közül; mivelhogy közel vala a városhoz az a hely, a hol Jézus megfeszíttetett vala: és héberül, görögül és latinul vala az írva. ¹

1. Csel 20,34 1Kor 4,12 2Thess 3,8

²¹ Mondának azért Pilátusnak a zsidók papifejedelmei: Ne írd: A zsidók királya; hanem hogy ő mondotta: A zsidók királya vagyok.

²² Felele Pilátus: A mit megírtam, megírtam. ¹

1. Ján 17,14-15 1Thess 3,2-6

²³ A vitézek azért, mikor megfeszítették Jézust, vevék az ő ruháit, és négy részre oszták, egy részt mindenik vitéznek, és a köntösét. A köntös pedig varrástalan vala, felülről mindvégig szövött. ¹

1. Mát 27,35 Márk 15,24 Luk 23,34

²⁴ Mondának azért egymásnak: Ezt ne hasogassuk el, hanem vessünk sorsot reá, kié legyen. Hogy beteljesedjék az írás, a mely ezt mondja: Megosztoztak ruháimon, és a köntösömre sorsot vetettek. A vitézek tehát ezeket művelék. ¹

1. Zsolt 22,19

²⁵ A Jézus keresztje alatt pedig ott állottak vala az ő anyja, és az ő anyjának nőtestvére; Mária, a Kleopás felesége, és Mária Magdaléna. ¹

1. Mát 27,55-56 Márk 15,40 Luk 23,49

²⁶ Jézus azért, mikor látja vala, hogy ott áll az ő anyja és az a tanítvány, a kit szeret vala, monda az ő anyjának: Asszony, ímhol a te fiad! ¹

1. 1Móz 15,13-16

²⁷ Azután monda a tanítványnak: Ímhol a te anyád! És ettől az órától magához fogadá azt az a tanítvány. ¹

1. 1Móz 15,14

²⁸ Ezután tudván Jézus, hogy immár minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az írás, monda: Szomjúhozom. ¹

1. Zsolt 69,22

²⁹ Vala pedig ott egy eczettel teli edény. Azok azért szivacsot töltvén meg eczettel, és izsópra tévén azt, oda vivék az ő szájához. ¹

1. Mát 27,48

³⁰ Mikor azért elvette Jézus az eczetet, monda: Elvégeztetett! És lehajtván fejét, kibocsátá lelkét. ¹

1. Mát 21,17 Márk 15,9 Luk 23,16 Ján 18,39

³¹ A zsidók pedig, hogy a testek szombaton át a keresztfán ne maradjanak, miután péntek vala, (mert annak a szombatnak napja nagy nap vala) kérék Pilátust, hogy törjék meg azoknak lábszárait és vegyék le őket. ¹

1. 5Móz 21,23

³² Eljövének azért a vitézek, és megtörék az elsőnek lábszárait és a másikét is, a ki ő vele együtt feszíttetett meg; ¹

1. 1Móz 42,2-3

³³ Mikor pedig Jézushoz érének és látják vala, hogy ő már halott, nem törék meg az ő lábszárait; ¹

1. Ján 14,12-13

³⁴ Hanem egy a vitézek közül dárdával döfé meg az ő oldalát, és azonnal vér és víz jöve ki abból. ¹

1. 1Kor 2,8

³⁵ És a ki látta, bizonyságot tett, és igaz az ő tanúbizonysága; és az tudja, hogy ő igazat mond, hogy ti is higyjetek. ¹

1. Ésa 53,2-12 Dán 9,26

³⁶ Mert azért lettek ezek, hogy beteljesedjék az írás: Az ő csontja meg ne törettessék. ¹

1. 2Móz 12,46

³⁷ Másutt ismét így szól az írás: Néznek majd arra, a kit általszegeztek. ¹

1. Zak 12,10

Jézus temetése

³⁸ Ezek után pedig kéré Pilátust az arimathiai József (a ki a Jézus tanítványa vala, de csak titokban, a zsidóktól való félelem miatt), hogy levehesse a Jézus testét. És megengedé Pilátus. Elméne azért és levevé a Jézus testét. ¹

1. Ján 7,13 Ján 9,22 Ján 12,42

³⁹ Eljöve pedig Nikodémus is (a ki éjszaka ment vala először Jézushoz), hozván mirhából és áloéból való kenetet, mintegy száz fontot. ¹

1. Ján 3,1 Ján 7,50

⁴⁰ Vevék azért a Jézus testét, és begöngyölgeték azt lepedőkbe illatos szerekkel együtt, a mint a zsidóknál szokás temetni. ¹

1. 2Móz 2,2 Zsid 11,23

⁴¹ Azon a helyen pedig, a hol megfeszítteték, vala egy kert, és a kertben egy új sír, a melybe még senki sem helyheztetett vala. ¹

1. 2Móz 2,10

⁴² A zsidók péntekje miatt azért, mivelhogy az a sír közel vala, abba helyhezteték Jézust. ¹

1. 1Móz 22,18

Krisztus feltámadása után megjelenik Mária Magdalénának

¹ A hétnek első napján pedig jó reggel, a mikor még sötétes vala, oda méne Mária Magdaléna a sírhoz, és látá, hogy elvétetett a kő a sírról. ¹

1. Mát 28,1 Márk 16,1 Luk 24,1

² Futa azért és méne Simon Péterhez és ama másik tanítványhoz, a kit Jézus szeret vala, és monda nékik: Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették őt. ¹

1. Ján 5,24-26 Luk 22,4-52

³ Kiméne azért Péter és a másik tanítvány, és menének a sírhoz. ¹

1. Luk 24,12

⁴ Együtt futnak vala pedig mindketten: de ama másik tanítvány hamar megelőzé Pétert, és előbb juta a sírhoz; ¹

1. Ján 5,18

⁵ És lehajolván, látá, hogy ott vannak a lepedők; mindazáltal nem megy vala be.

⁶ Megjöve azután Simon Péter is nyomban utána, és beméne a sírba: és látá, hogy a lepedők ott vannak. ¹

1. Márk 15,1

⁷ És a keszkenő, a mely az ő fején volt, nem együtt van a lepedőkkel, hanem külön összegöngyölítve egy helyen. ¹

1. Mát 26,57 Luk 3,2 Ján 18,13-24

⁸ Akkor aztán beméne a másik tanítvány is, a ki először jutott a sírhoz, és lát és hisz vala. ¹

1. Márk 11,28

⁹ Mert nem tudják vala még az írást, hogy fel kell támadnia a halálból. ¹

1. Zsolt 16,10

¹⁰ Visszamenének azért a tanítványok az övéikhez. ¹

1. 2Móz 3,6 2Móz 3,15-16

¹¹ Mária pedig künn áll vala a sírnál sírva. A míg azonban siránkozék, behajol vala a sírba; ¹

1. Márk 16,5

¹² És láta két angyalt fehér ruhában ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, a hol a Jézus teste feküdt vala. ¹

1. Ésa 28,16 Zsolt 118,22 Mát 21,42 1Pét 2,4-7

¹³ És mondának azok néki: Asszony mit sírsz? Monda nékik: Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették őt. ¹

1. Mát 1,21

¹⁴ És mikor ezeket mondotta, hátra fordula, és látá Jézust ott állani, és nem tudja vala, hogy Jézus az. ¹

1. Márk 16,9

¹⁵ Monda néki Jézus: Asszony, mit sírsz? kit keressz? Az pedig azt gondolván, hogy a kertész az, monda néki: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nékem, hová tetted őt, és én elviszem őt. ¹

1. 5Móz 18,15-18

¹⁶ Monda néki Jézus: Mária! Az megfordulván, monda néki: Rabbóni! a mi azt teszi: Mester! ¹

1. 2Móz 20,21 2Móz 34,28-32

¹⁷ Monda néki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez. ¹

1. Zsolt 22,23

¹⁸ Elméne Mária Magdaléna, hirdetvén a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket mondotta néki. ¹

1. Márk 16,10

Jézus megjelenik a tizenegynek és nyolczad napra Tamásnak

¹⁹ Mikor azért estve vala, azon a napon, a hétnek első napján, és mikor az ajtók zárva valának, a hol egybegyűltek vala a tanítványok, a zsidóktól való félelem miatt, eljöve Jézus és megálla a középen, és monda nékik: Békesség néktek! ¹

1. Márk 16,14 Luk 24,36 1Kor 15,5

²⁰ És ezt mondván, megmutatá nékik a kezeit és az oldalát. Örvendezének azért a tanítványok, hogy látják vala az Urat. ¹

1. Ján 5,29

²¹ Ismét monda azért nékik Jézus: Békesség néktek! A miként engem küldött vala az Atya, én is akképen küldelek titeket. ¹

1. Ján 17,18

²² És mikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket: ¹

1. 2Móz 25,40

²³ A kiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; a kikéit megtartjátok, megtartatnak. ¹

1. Mát 16,19 Mát 18,18

²⁴ Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, a kit Kettősnek hívtak, nem vala ő velök, a mikor eljött vala Jézus. ¹

1. 1Sám 13,14

²⁵ Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig monda nékik: Ha nem látom az ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképen el nem hiszem. ¹

1. Ésa 37,16-20

²⁶ És nyolcz nap múlva ismét benn valának az ő tanítványai, Tamás is ő velök. Noha az ajtó zárva vala, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek! ¹

1. Zsolt 2,1-2

²⁷ Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő. ¹

1. Ésa 66,1-2

²⁸ És felele Tamás és monda néki: Én Uram és én Istenem! ¹

1. Luk 23,7-11

²⁹ Monda néki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, a kik nem látnak és hisznek. ¹

1. 1Pét 1,8

³⁰ Sok más jelt is mívelt ugyan Jézus az ő tanítványai előtt, a melyek nincsenek megírva ebben a könyvben; ¹

1. Ján 21,25

³¹ Ezek pedig azért irattak meg, hogy higyjétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt hívén, életetek legyen az ő nevében. ¹

1. Ján 14,3 Márk 16,20 Zsid 2,4

Krisztus megjelenése a Genezáret tavánál

² Együtt valának Simon Péter, és Tamás, a kit Kettősnek hívtak, és Nátánáel, a galileai Kánából való, és a Zebedeus fiai, és más kettő is az ő tanítványai közül.

³ Monda nékik Simon Péter: Elmegyek halászni. Mondának néki: Elmegyünk mi is te veled. Elmenének és azonnal a hajóba szállának; és azon az éjszakán nem fogtak semmit.

⁴ Mikor pedig immár reggeledék, megálla Jézus a parton; a tanítványok azonban nem ismerék meg, hogy Jézus van ott.

⁵ Monda azért nékik Jézus: Fiaim! Van-é valami ennivalótok? Felelének néki: Nincsen!

⁶ Ő pedig monda nékik: Vessétek a hálót a hajónak jobb oldala felől, és találtok. Oda veték azért, és kivonni már nem bírták azt a halaknak sokasága miatt. ¹

1. Zsolt 31,6 Luk 23,46

⁷ Szóla azért az a tanítvány, a kit Jézus szeret vala, Péternek: Az Úr van ott! Simon Péter azért, a mikor hallja vala, hogy ott van az Úr, magára vevé az ingét (mert mezítelen vala), és beveté magát a tengerbe. ¹

1. Ján 13,23

⁸ A többi tanítványok pedig a hajón menének (mert nem messze valának a parttól, hanem mintegy kétszáz singnyire), és vonszszák vala a hálót a halakkal.

⁹ Mikor azért a partra szállának, látják, hogy parázs van ott, és azon felül hal és kenyér.

¹⁰ Monda nékik Jézus: Hozzatok a halakból, a melyeket most fogtatok. ¹

1. Ján 9,1 Gal 1,13

¹¹ Felszálla Simon Péter, és kivoná a hálót a partra, a mely tele volt nagy halakkal, százötvenhárommal; és noha ennyi vala, nem szakadozik vala a háló. ¹

1. Mát 10,23

¹² Monda nékik Jézus: Jertek, ebédeljetek. A tanítványok közül pedig senki sem meri vala tőle megkérdezni: Ki vagy te? Mivelhogy tudják vala, hogy az Úr ő. ¹

1. Ján 6,5 Ján 21,8

¹³ Oda méne azért Jézus, és vevé a kenyeret és adá nékik, és hasonlóképen a halat is. ¹

1. Ján 5,15-16 Márk 16,17-18

¹⁴ Ezzel már harmadszor jelent meg Jézus az ő tanítványainak, minekutána feltámadt a halálból.

Kérdés Péterhez. Jövendölés róla és Jánosról

¹⁵ Mikor aztán megebédelének, monda Jézus Simon Péternek: Simon, Jónának fia: jobban szeretsz-é engem ezeknél? Monda néki: Igen, Uram; te tudod, hogy szeretlek téged! Monda néki: Legeltesd az én bárányaimat! ¹

1. Csel 19,21

¹⁶ Monda néki ismét másodszor is: Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem? Monda néki: Igen, Uram; te tudod, hogy én szeretlek téged. Monda néki: Őrizd az én juhaimat! ¹

1. Ján 13,6 Ján 19,13-14

¹⁷ Monda néki harmadszor is: Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem? Megszomorodék Péter, hogy harmadszor is mondotta vala néki: Szeretsz-é engem? És monda néki: Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy én szeretlek téged. Monda néki Jézus: Legeltesd az én juhaimat!

¹⁸ Bizony, bizony mondom néked, a mikor ifjabb valál, felövezéd magadat, és oda mégy vala, a hova akarád; mikor pedig megöregszel, kinyújtod a te kezedet és más övez fel téged, és oda visz, a hová nem akarod. ¹

1. 2Pét 1,14

¹⁹ Ezt pedig azért mondá, hogy jelentse, milyen halállal dicsőíti majd meg az Istent. És ezt mondván, szóla néki: Kövess engem! ¹

1. Csel 2,42-46

²⁰ Péter pedig megfordulván, látja, hogy követi az a tanítvány, a kit szeret vala Jézus, a ki nyugodott is ama vacsora közben az ő kebelén és mondá: Uram! ki az, a ki elárul téged? ¹

1. Ján 13,23

²¹ Ezt látván Péter, monda Jézusnak: Uram, ez pedig mint lészen? ¹

1. Ján 11,24

²² Monda néki Jézus: Ha akarom, hogy ő megmaradjon, a míg eljövök, mi közöd hozzá? Te kövess engem! ¹

1. Ján 19,12

²³ Kiméne azért e beszéd az atyafiak közé, hogy az a tanítvány nem hal meg: pedig Jézus nem mondta néki, hogy nem hal meg; hanem: Ha akarom, hogy ez megmaradjon, a míg eljövök, mi közöd hozzá?

Befejezés

²⁴ Ez az a tanítvány, a ki bizonyságot tesz ezekről, és a ki megírta ezeket, és tudjuk, hogy az ő bizonyságtétele igaz. ¹

1. Ján 4,1-2

Az apostolok cselekedetei

²⁵ De van sok egyéb is, a miket Jézus cselekedett vala, a melyek, ha egyenként megiratnának, azt vélem, hogy maga a világ sem foghatná be a könyveket, a melyeket írnának. Ámen. ¹

1. Ján 20,30