Előszó. Krisztus mennybemenetele

¹ Első könyvemet írtam, Theofilus, mindazokról, a miket kezdett Jézus cselekedni és tanítani, ¹

1. Luk 1,3

² Mind a napig, melyen fölviteték, minekutána parancsolatokat adott a Szent Lélek által az apostoloknak, kiket választott vala magának. ¹

1. Mát 28,19 Márk 16,15 Luk 24,49

³ Kiknek az ő szenvedése után sok jel által meg is mutatta, hogy ő él, negyven napon át megjelenvén nékik, és szólván az Isten országára tartozó dolgokról. ¹

1. Mát 28,18 Márk 16,12-14 Luk 24,15 Luk 24,34-36 Ján 20,19-26 1Kor 15,5-8

⁴ És velök összejövén, meghagyá nékik, hogy el ne menjenek Jeruzsálemből, hanem várják be az Atyának ígéretét, melyet úgymond, hallottatok tőlem: ¹

1. Luk 24,49

⁵ Hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szent Lélekkel fogtok megkereszteltetni nem sok nap mulva. ¹

1. Mát 3,11 Márk 1,8 Luk 3,16 Ján 1,33 Csel 2,1-4

⁶ Mikor azért azok egybegyűltek, megkérdék őt, mondván: Uram, avagy nem ez időben állítod-é helyre az országot Izráelnek? ¹

1. Csel 4,1

⁷ Monda pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett.

⁸ Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig. ¹

1. Csel 2,32

⁹ És mikor ezeket mondotta, az ő láttokra felemelteték, és felhő fogá el őt szemeik elől. ¹

1. Márk 16,19 Luk 24,51

¹⁰ És a mint szemeiket az égre függesztették, mikor ő elméne, ímé két férfiú állott meg mellettük fehér ruhában, ¹

1. Csel 4,18

¹¹ Kik szóltak is: Galileabeli férfiak, mit állotok nézve a mennybe? Ez a Jézus, a ki felviteték tőletek a mennybe, akképen jő el, a miképen láttátok őt felmenni a mennybe. ¹

1. Mát 24,30 Márk 13,26 Jel 1,7 1Thess 4,16

¹² Akkor megtérének Jeruzsálembe a hegyről, mely hívatik Olajfák hegyének, mely Jeruzsálem mellett van, egy szombatnapi járóföldre.

¹³ És mikor bementek, felmenének a felsőházba, a hol szállva valának: Péter és Jakab, János és András, Filep és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, az Alfeus fia, és Simon, a zelóta, és Júdás, a Jakab fia. ¹

1. Eféz 1,20-22

¹⁴ Ezek mindnyájan egy szívvel-lélekkel foglalatosak valának az imádkozásban és a könyörgésben, az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával, és az ő atyjafiaival együtt. ¹

1. Luk 24,48 Csel 1,22 Csel 2,32 Csel 3,15

Mátyás apostollá választása

¹⁵ És azokban a napokban felkelvén Péter a tanítványok között, monda (vala pedig ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság): ¹

1. Tit 2,14 1Pét 1,19

¹⁶ Atyámfiai, férfiak, szükség volt betelni annak az írásnak, melyet megjövendölt a Szent Lélek Dávid szája által Júdás felől, ki vezetőjük lőn azoknak, a kik megfogták Jézust. ¹

1. Zsolt 41,10

¹⁷ Mert mi közénk számláltatott, és elnyerte ennek a szolgálatnak az osztályrészét. ¹

1. Mát 10,4 Márk 3,19

¹⁸ (Ez hát mezőt szerze hamisságának béréből; és alá zuhanván, elhasadt középen, és minden belső része kiomlott. ¹

1. Mát 26,15 Luk 22,5

¹⁹ És ez tudtokra lőn mindazoknak, kik Jeruzsálemben lakoznak; úgy hogy az a mező tulajdon nyelvökön Akeldamának, azaz Vérmezőnek neveztetett el.) ¹

1. Mát 27,8

²⁰ Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: Legyen az ő lakóhelye puszta, és ne legyen lakó abban. És: Az ő püspökségét más vegye el. ¹

1. Zsolt 69,26

²¹ Szükség azért, hogy azok közül a férfiak közül, a kik velünk együtt jártak minden időben, míg az Úr Jézus közöttünk járt-kelt, ¹

1. 1Kir 18,12 2Kir 2,16 Ezék 3,14

²² A János keresztségétől kezdve mind a napig, melyen fölviteték tőlünk, azok közül egy az ő feltámadásának bizonysága legyen mivelünk egyetemben. ¹

1. Csel 22,19 Márk 13,2 Márk 13,9

²³ Állatának azért elő kettőt, Józsefet, ki hivatik Barsabásnak, kinek mellékneve Justus vala, és Mátyást. ¹

1. Mát 5,11-12 Luk 6,22-23 Fil 1,29

²⁴ És imádkozván, mondának: Te, Uram, ki mindeneknek szívét ismered, mutasd meg a kettő közül egyiket, a kit kiválasztottál, ¹

1. Csel 2,46

²⁵ Hogy elnyerje az osztályrészét e szolgálatnak és apostolságnak, melytől eltévelyedék Júdás, hogy az ő saját helyére jusson. ¹

1. Csel 2,45 Csel 4,34-35

²⁶ Sorsot vetének azért reájok, és esék a sors Mátyásra, és a tizenegy apostol közé számláltaték. ¹

1. Ezék 3,23